Annyit tehát bizonyosan tudunk Melchiorról, hogy mikor halt meg, és ennek megfelelően azt is be tudjuk határolni, mikor élt. Egybehangzó források alapján nagyban valószínűsíthető, hogy Nagyszebenről származott, ezért korábban volt olyan feltételezés, miszerint Nicolaus Melchior alakja mögött az ugyancsak nagyszebeni születésű Oláh Miklós királyi kancellár és esztergomi érsek sejthető – őt viszont egész biztosan nem fejezték le 1531-ben Prágában. Mások úgy vélik, az alkímiai mise szerzője azzal az ugyancsak Melchior nevű asztrológussal azonos, akitől II. Lajos a mohácsi ütközet előtt horoszkópot rendelt, ilyesformán pedig a Lászlónak nevezett magyar és cseh király II. Ulászló lehet. Ugyanakkor az is föltételezhető, hogy bár az alkímiai misét Nicolaus Melchiornak tulajdonítják, nem ő az eredeti szerzője, hanem átvette egy korábbi kéziratból, illetőleg kipróbálta azt az eljárást, amelyet korábban arra fejlesztettek ki, hogy László magyar–cseh és István boszniai király a török elleni harchoz kellő mennyiségű aranyhoz jussanak – ez esetben a sűrűn emlegetett László a fiatalon elhunyt V. László lehet.
Akárhogy is, az biztos, hogy halála után Nicolaus Melchior nemzetközi hírnévre és elismertségre tett szert. A hozzá köthető mű nem csupán bekerült az alkímiai és hermetikai szakirodalom reprezentatív válogatásába, hanem a XVII. századi európai szellemi élet egyik jelentős alakja, Michael Maier (természettudós és II. Rudolf udvari aranycsinálója) is foglalkozott vele. És persze nem csupán az alkímiai misével, hanem magával Nicolaus Melchiorral is, akit 1617-ben megjelent Symbola aureae mensae duodecim nationum című művében Maier elhelyezett azon „tizenkét válogatott, a kémia művészetében egyaránt jártas, bölcsességében és tekintélyében egyenlő hős” közé, akik tizenkét nemzetet képviselve harcolnak a tudomány igazságának bizonyításáért a hamis érvelésekkel szemben.
Másokhoz hasonlóan Maier is tényként kezelte Nicolaus Melchior magyar, azon belül is erdélyi származását, és azt írta róla, hogy „tudós és a papi rendhez tartozó férfiú volt, aki e rejtett tudomány titkait, mint annak igazi mestere, szent alakban, miseként foglalta össze és fejtette ki”. (A fenti idézeteket Hamvas Endre Ádám fordította a nemrégiben megjelent „Jobb aranyat csinált a császárénál is” című kötetben, amely tanulmányaival és szöveggyűjteményével a legismertebb magyar alkimista kilétének és műve sorsának ered a nyomába.) De Maier külön passzusokat szentelt az aranyban bővelkedő, ám akkor éppen török uralom alatt senyvedő Magyarország leírásának is. Nicolaus Melchior rejtélyes alakja és a hozzá kötődő mű pedig három évszázaddal később Carl Gustav Jungot is foglalkoztatta: a világhírű analitikus egy tanulmányában az alkimista misében a keresztény szimbolika elemeit vélte fölfedezni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!