Így dolgoztak a középkori viking falfirkászok

Egy dublini szálloda alapozásánál XII. századi leletek kerültek elő, köztük egy kőlapra graffitizett lovag alakja.

Balogh Roland
2018. 03. 30. 4:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még tavaly októberében kellett leállítani a Hodson Bay csoport 234 szobásra tervezett szállodájának építkezését, miután az alapozás során belefutottak egy XII. századi középkori telepbe Dublin belvárosában, a Szent Patrik-katedrálistól egy kőhajtásnyira. A The Coombe korzó közelében zajló leletmentést az Aisling Collins Archaeology Services régészeti szakszolgálat kutatói végezték, és a napokban fejezték be az ásatásokat, amik során számos érdekes lelet került felszínre - számolt be az ír The Journal hírportál.

A régészek összesen kilenc úgynevezett régészeti jelenség nyomait figyelték meg, ezek közül öt lakóház lehetett. Melléképületek is tartoztak hozzájuk, ahol minden bizonnyal háziállatokat tartottak. Előkerült egy bőrcipő, egy fából készült kanál, egy bogrács, egy rézkulcs és még számos tárgy, többek között érmék.

Nagyjából két és fél méterrel a talajszint alatt feküdt a legrégebbi réteg, ezt az 1100-as évekre keltezik. Efölött egyébként találtak XIII–XIV. századra datálható tárgyakat, így kancsófüleket, valamint egy olyan gödröt, ahol az állatbőr cserzését végezték.

Legérdekesebb mindenképpen az a kőlap, amelyiken a korabeli falfirkász egy lovagot örökített meg. A graffitire az egyik lakóház hátsó részénél találtak rá.

Az egyszerű vonalvezetésű alak lovon ül, bal kezében kardot emel a magasba, míg jobbjával pajzsot tart maga elé. Közben rekonstruálhatjuk a rajz menetét is: míg ugyanis az alak bal lába eltűnik a ló mögött, addig például a pajzsot minden bizonnyal az után véste be a középkori művész, hogy már maga az alak megvolt, ugyanis mögötte minden – így a testkörvonalak is – látszanak, mintha csak üveg mögé néznénk.

Fedetlen a lovas feje, nincs rajta sisak, ül viszont a kobakján egy madár, ahogy a ló alatt egy másik madár is látható. Külön érdekes, ahogy még olyan részletekre is figyelt a graffitin, mint a ló farka, vagy épp a kantár. A kőlap tetején kétbetűs felirat (Db), ami, ha nem valamiféle utólagos betoldás, akkor a merészek azt is megkockáztathatják, hogy Dublin nevére utal.

A Dublini-öbölben talán már az ókorban létezett egy telep, amelyről 140 körül az egyiptomi–görög származású római földrajztudós, Ptolemaiosz is említést tesz Eblana polisz néven. A viking hódítás előtt a középkor hajnalán mára biztosnak tűnik, hogy Duibhlinn néven volt egy korai keresztény település. Miként azonban Gwyn Jones A vikingek története című munkájában írja, Dublint végül a norvég törzsfő, Turgeis alapítja meg valamikor 841 körül, Dyflin néven. A történetben az a legizgalmasabb, hogy több kutató szerint Turgeis nem volt más, mint az izlandi sagákból ismert mitikus hős, Ragnar Lodbrok, aki manapság a Vikingek című sorozat miatt igen népszerű a popkultúrában.

Arra ugyanakkor a mai napig sincs mindent tisztázó bizonyíték, hogy Lodbrok tényleg létező személy lett volna, hőstetteit ugyanis majd csak a XIII. században jegyzik le a Völsunga saga fejleményeként, és a kutatók szerint a IX. és XI. század közötti történetek épp itt folynak át a fikcióból a valóságba. Ha viszont elfogadjuk John O’Donovan és Charles Haliday kutatásait, azaz, hogy Turgeis nem más, mint Ragnar Lodbrok, akkor bizony Dublint is ő kellett, hogy alapítsa.

A területért később a norvég és a dán vikingek harcoltak, így cserélt gazdát többször is egymás között a térség, miközben működött egy őslakos, kelta-gaelic telep is az öbölben. Maguk az írek 988-ra teszik a város alapítását, ugyanis a gael Máel Sechnaill mac Domnaill abban az évben szerezte meg a várost és a Dublini Királyság fölötti uralmat.

Ám a viking dominancia egészen a sziget 1169-es normann inváziójáig megmaradt, így a most talált graffitit akár egy itt élő viking is készíthette.

Az ásatás teljes anyaga egyébként az ír Nemzeti Múzeumba kerül, míg a hotelt építtető Hodson Bay csoport igazgatója jelezte, szeretnék, ha valamilyen formában megjelennének a most talált leletek a készülő szálloda karakterisztikájában. „Van jó pár tervünk, például, hogy különféle illusztrációkon, dizájnelemként beépítsük a szállodába őket, illetve készítenénk másolatokat is a tárgyakról, amik egy kiállítás keretében mindig itt lehetnének” – mondta Johnny O’Sullivan.

Egy rövid videó a feltárásról és a leletekről:

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.