170 éve nevezték ki az első felelős magyar kormányt

1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.

Az újabb választ március 31-én olvasták fel a pozsonyi országgyűlésben, ujjongó lelkesedés közepette. Batthyány április 2-án benyújtotta kormánya névsorát a nádornak, aki azt másnap felterjesztette Bécsbe, s az uralkodó április 7-én aláírta a dokumentumot.

V. Ferdinánd és felesége, valamint Ferenc Károly főherceg és annak fia, „nemzetünk kedveltje\", az ifjú Ferenc József főherceg 1848. április 10-én az esti órákban gőzhajón érkezett az országgyűlés színhelyére. Másnap, április 11-én reggel Ferdinánd király leiratot adott ki, visszaküldve a helybenhagyott s Batthyánytól ellenjegyzett „törvényczikkeket közhirrététel végett az ország rendeihez”. Ezt követően a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc és Esterházy Pál letették az esküt, hivatalba lépett Magyarország első felelős kormánya.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke Batthyány Lajos gr. volt, miniszterei pedig: Szemere Bertalan (belügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Mészáros Lázár (hadügy), Széchenyi István gr. (közlekedés), Eötvös József br. (vallás és nevelésügy), Klauzál Gábor (földművelés, ipar, kereskedelem), Deák Ferenc (igazságügy), Esterházy Pál hg. (a király személye körüli ügyek). A kormánynak négy főnemes és öt köznemes tagja volt, összetétele tükrözte a politikai irányzatokat és felfogásokat a liberális balszárnytól a dinasztia iránti lojális magatartásig.

Az április 14-én Pestre költözött kormány hozzálátott a fiatal magyar állam megszervezéséhez, legmaradandóbb intézkedése az első tíz honvédzászlóalj felállítása volt. Helyzetét nehezítette a nemzetiségek lázongása, Jellacic horvát bán szeptemberi támadása, Kossuth radikalizmusa, s a pesti nép, amely többször szembeszállt a kormánnyal. Batthyány 1848. szeptember 11-én lemondott, de a nádor ismét őt bízta meg kormányalakítással. Miután a tömeg szeptember 28-án a pest-budai hajóhídon brutálisan meggyilkolta a miniszteri ellenjegyzés nélkül katonai parancsnokká és ideiglenes nádorrá kinevezett Lamberg Ferenc grófot, Batthyány kiegyezést célzó politikája megbukott. Október 2-án végleg leköszönt, ezt követően Kossuth Lajos elnökletével az Országos Honvédelmi Bizottmány gyakorolta a kormányzati jogköröket.

Batthyány Lajos 1848 decemberében bekapcsolódott a képviselőház munkájába, miután sárvári kerületében újraválasztották képviselővé. 1849 elején nem volt hajlandó külföldre menekülni a Pestet megszálló osztrák hadsereg elől, s palotájában letartóztatták. Pozsonyba, onnan Ausztriába vitték, a szabadságharc leverése után az olmützi törvényszék – törvénytelenül, felsőbb utasításra – kötél általi halálra ítélte, s október 6-án, az aradi vértanúkkal egy időben Pesten kivégezték.