Nem emlékszem már, hogy az 1-es villamos felújításának befejezését mikorra tervezték. Elképzelhető, hogy a nyári nagy elterelések, lezárások és feltúrások közepette csak magamban reméltem, hogy a forgalmi rend és nyugalom visszaállásának dátuma szeptember 1-je lesz. Bármilyen hitbe is ringattam magam, az iskolakezdés reggele nem hozta meg a megkönnyebbülést a keleti budapesti kerületekből a villamos útját keresztezve igyekvők számára.
Tavasszal még csak egy-egy, vagy egymástól távoli szakaszokon zajlott az 1-es villamos felújításának munkálata. Ez itt-ott zavart okozott, de viszonylag kezelhetők voltak a kialakult dugók. Amint beköszöntött a nyár, megkezdődött a frontális támadás. Az M3-as út bevezetőjétől az Üllői útig (és szélesebb körben is) állt és áll még mindig a bál. Se a Thököly, se az Egressy, se a Fogarasi, se a Mogyoródi, se a Kerepesi, se a Kőbányai, se a Vajda Péter úton nem lehet megúszni. Résmentesen el lett zárva a főváros jó része a belső területektől.
Azután megjött szeptember 1-je. Vele pedig megérkezett – ugyanolyan váratlanul, mint az első hó szokta meglepni az útfenntartókat – az eső és az iskolakezdés. Aki próbált már Budapesten autózni, az pontosan tudja, hogy a vakáció vége jelentősen megemeli a forgalomban küszködő autók számát, mert a szülők a reggeli csillagtúrába bekapcsolják csemetéiket és azok tanintézményeit is. Az eső pedig már önmagában is megnöveli az autók mennyiségét, illetve majdnem a felére lassítja mozgásuk sebességét. Szeptembertől tehát felújítások nélkül is óriási a káosz.
Ma reggel viszont konkrétan kilométeres sorokat lehetett látni az egyébként sokkal jobb áteresztőképességgel rendelkező utakon.
Az építési területek mellett elaraszolva bőven volt időm megnézni, hogy áll a munka. Nos, vélhetően nem szeptember 1-je volt a kitűzött határidő, mert elég messze még a munka vége. Megbecsülni sem lehet, hogy meddig kell még fél-egy órával korábban indulni, hogy időben beérjenek az emberek a munkahelyükre. A helyzet reménytelen, a küzdelem fokozódik. Mindenki türelmetlen, előz, a szembe sávban is kialakul az új oszlop. A lekanyarodó sávban már nem csak egy-egy pofátlan járgány húz el, majd libben be az egyenesbe, hanem ott is teljes oszlop áll. Még rendőrautót is láttam, amelynek a jobbra kanyarodás helyett a kereszteződés kellős közepén támadt hirtelen sokkal fontosabb dolga balra, és – fény- meg hangjelzéseit pár másodpercre használva – el is ment arra.
