Szimulált Gripen-háború a virtuális légtérben

Húsz az egyhez. Így aránylik a honvédség Gripen vadászgépeinek üzemeltetési költsége ahhoz a szimulátor-komplexuméhoz, mellyel a magyar pilóták gyakorolhatnak Svédország fővárosának egyetemi negyedében, Kistában.

A Svéd Védelmi Kutató Ügynökség (FOI) üzemelteti Stockholmban a Svéd Légierő Repülő Harcászati Szimulációs Központját (FLSC), ezt az ultramodern komplexumot, ahol a virtuális valóság eszközeivel  összetett feladatokra képzik a Gripen vadászgépeket használó nemzetközi közösség tagjait, köztük a Magyar Honvédség (MH) katonáit. Valóságos repülésekkel rengeteg pénzbe kerülne mindez, amikor a gazdasági válság miatt a nyugati világban mindenhol szűkülnek a védelmi büdzsék, ráadásul Európában a civil légiforgalom és a lakossági panaszok miatt egyre nehezebb olyan nagyszabású légi hadgyakorlatokat rendezni, melyek tükrözik egy igazi konfliktus realitásait. A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy az MH pilótái, vadászirányítói és előretolt repülésirányítói egy hét alatt 200, alkalmanként egy órás repülési feladatot hajthatnak itt végre 55,5 millió forint értékben, ami igazi Gripen repülésekkel számítva 1,1 milliárd forintra rúgna. Ráadásul, míg korábban a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) külön kellett fizetnie ezekért a kurzusokért, az év elején módosított Gripen bérleti megállapodásban (mely 2026-i meghosszabbította a vadászgép-programot, és csökkentette annak anyagi terheit) immár benne foglaltatnak.

A szimulátor-komplexum tulajdonképpen hálózatba kötött számítógépekből és munkahelyekből áll, melyeken a Gripeneket, fegyverzetüket, az irányítást, a repülési környezetet, és nem utolsó sorban az ellenséget hűen modellező programok futnak. Munkahelyek alatt mindenekelőtt nyolc funkcionális pilótafülke-utánzatot kell érteni, melyben a képzés alatt állók \"repülnek\", az előre kidolgozott fogartókönyv szerint egymással a \"kék\" oldalon, vagy egymás ellen a \"vörösök\" oldalán. A pilótafülkék előtt 270, illetve 180 fokos látószögű kivetítőkön jelenik meg a környező táj képe. Tegnapi ottjártunkkor (lapunk Orosz Zoltán altábornagy, vezérkari főnök-helyettes látogatása alkalmával kapott lehetőséget a riportkészítésre) négy kecskeméti vadászpilóta két svéd és két cseh kollégájuk társaságában, két magyar vadászirányító támogatásával hajtott végre egy légi műveletet: két gépüknek kellett a virtuális Gotland szigetén lebombázni öt célpontot, míg négy társuknak meg kellett őket óvni a \"vörös\" gépek támadásától, miközben ki kellett kerülniük a légvédelmet is. A Puma és Tigris hívójelű kötelék sikerrel járt: a célpontokat (egy repülőtér fedezékeit) lézerirányítású bombáikkal megsemmisítették, miközben több ellenséges gépet lelőttek. Igaz, egyikük és egy \"vörös\" pilóta közeli légiharcban szinte egyszerre rakétát indítva kölcsönösen lelőtték egymást.
A végrehajtás közben és után, visszajátszás révén azonnali kiértékelés lehetséges, ami a jelenlévő megfigyelők és oktatók számára lehetővé teszi, hogy azon melegében kivesézzék az elkövetett hibákat, s ezáltal maximálisan kihasználják a rendelkezésükre álló kiképzési keretet.

S hogy a szimuláció mennyire élethű? Amikor a pilóták kikászlódnak számítógépes pilótafülkéikből, és felbukkannak a \"reputánira\" - alig néhány perccel azután, hogy kikerültek pár ellenük indított rakétát -arcukon, szemükben még ott tükröződik az imént vívott harc feszültsége. - Egy-egy ilyen szimulált bevetés közben nem ritka, hogy folyik rólunk a víz - ad választ tömören a kérdésre Ugrik Csaba ezredes, a Gripenek bázisául szolgáló kecskeméti bázis parancsnokhelyettese.