Az utolsó huszonkét darab harckocsi a 172. Lövészdandár Harccsoport állományába tartozott, melyet az európai jelenlét néhány éve meghirdetett átalakítása keretében számol fel a Pentagon idén októberig. Tavaly ősszel egy másik németországi alakulat, a 170. Lövészdandár Harccsoport is felszámolásra került.
Az Európában maradó amerikai erők mostantól elsősorban könnyű, könnyen telepíthető erők lesznek, mint amilyen az olaszországi Vicenzában állomásozó 173. Légideszant Dandár Harccsoport, legnehezebb harci eszközük a gumikerekes Stryker gyalogsági harcjármű.
Amerikai harckocsik 69 éven keresztül voltak jelen Németországban. Először 1944-ben gördültek német földre a mozgékony Shermanek, akkor még a Harmadik Birodalom elleni hadműveletek során a második világháborúban. A hidegháború csúcsán 20 hadosztálynyi, mintegy hatezer NATO-harckocsi állomásozott Nyugat-Németország területén.
Amerikai M1-esek Magyarországon is megfordultak. 2002 májusában a Hungarian Response hadgyakorlat keretében ledobták a 173. dandár erőit Kecskemétre, a légibázisra – ez az alakulat kevesebb mint egy évvel később Észak-Irakban került bevetésre. Az „elfoglalt repülőtérre” érkező erősítés példájaként egy M1-es harckocsit is átszállítottak C-5-ös óriásgéppel. Néhány nappal később a Magyarországra érkezett amerikai erők, köztük az Abrams harckocsik is Táborfalván hajtottak végre éleslövészetet.
Továbbiak a Magyar Nemzet 2013. április 6-i számának 9. oldalán olvashatók.
