Nincs jogalap

„Gáztámadás biztos volt, azt nem lehet tudni százszázalékos biztonsággal, hogy ki követte el.” „Önmagában az, hogy egy ország nemzetközi normát sértett, nem jelenti azt, hogy erőszakot lehet vele szemben alkalmazni.” „Előfordulhat, hogy az akció nyomán a polgárháború beszippantja az Egyesült Államokat.” A szakértők egyebek között ezekkel a mondatokkal válaszoltak a szíriai válsággal kapcsolatos kérdéseinkre.

„Gáztámadás biztos volt, azt nem lehet tudni százszázalékos biztonsággal, hogy ki követte el. Nagy valószínűséggel a rezsim, bár most szakértők azon is vitáznak, hogy vajon szándékosan vagy véletlenül” – válaszolt első kérdésünkre Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ igazgatója. Úgy véli, ez kezdetektől fogva nagy kommunikációs küzdelem volt, melyben úgy tűnik, hogy a világ közvéleménye kevésbé hisz az Egyesült Államoknak.

Ami a második kérdést illeti, az igazgató leszögezte: jogalap nincs a készülő beavatkozáshoz, hiszen ilyen lépésre csak ENSZ adhat felhatalmazást. Az másik kérdés, hogy a Nyugat 1999, azaz Koszovó óta úgymond szereti az ilyen humanitárius intervenciókat, melyekből néha jól, néha rosszul jönnek ki. Tálas Péter szerint az egyelőre nem világos, hogy milyen típusú akció lesz. Ha megszavazzák az elnök javaslatát, akkor lényegében bármilyen, ha nem, akkor is lehet szimbolikus támadás. A nagy kérdés igazából az, hogy ezzel meg akarják-e buktatni Aszadot, hiszen ennek jelentős kockázatai vannak, például a dzsihadisták felemelkedése, az ország felbomlása vagy éppen Oroszország teljes kiszorulása a térségből, ami az Egyesült Államoknak sem lehet érdeke, hiszen ez más irányból visszaüthet.

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász úgy véli: az eddigi információk alapján volt támadás, kérdés, hogy ki követte el. Ami az erre válaszul adandó beavatkozás jogalapját illeti, a vonatkozó 1993-as egyezményt Szíria nem ratifikálta, ám széles körben úgy értelmezik, hogy a vegyi fegyverek bevetése nemzetközi szokásokba ütközik. Azt, hogy mi történt, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a hatáskörébe tartozik megállapítani, illetve ők dönthetnek a helyzet rendezése érdekében a fegyveres erőszak alkalmazásáról is. „Önmagában az, hogy egy ország nemzetközi normát sértett, nem jelenti azt, hogy erőszakot lehet vele szemben alkalmazni” – mondta a szakértő. Vannak tágabb értelmezések, például a humanitárius intervenció elve, mely a britek vitájában is felmerült, de a nemzetközi jogászok az erőszak alkalmazását ezzel együtt is csak önvédelem esetében, illetve a BT felhatalmazása alapján ismeri el, ám Szíria esetében egyik sem áll fenn.

Azzal kapcsolatban, hogy meddig terjedhet a konfliktus, Hoffmann Tamás azt mondta: Obama elkötelezte magát, hogy vegyi fegyverek bevetése esetén beavatkozik, s ezt az Egyesült Államok hitelvesztése nélkül nem kerülheti el. Korlátozott légitámadásokról van szó, szárazföldi erők nélkül, egy-két hét időtartamban. Ugyanakkor kérdés, hogy az amerikai stratégák az akcióval az Aszad-rendszer milyen mélységű meggyengítését képzelik el. A szakember szerint ez azért is fontos, mert a számos radikális elemet is tömörítő felkelők győzelme esetén egyáltalán nem biztos, hogy nem következnek be pogromok a rezsimmel szövetséges kisebbségek ellen. „A helyzet a 22-es csapdájához hasonlatos. Az is rossz, ha cselekszenek, az is, ha nem” – fogalmazott a nemzetközi jogász.

Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet Amerika-szakértője szerint vélhetően volt vegyifegyver-támadás Szíriában, s ő is azt hangsúlyozza: bizonytalan, hogy ezt ki követte el, bár az Egyesült Államok igen nagy bizonyossággal állítja, hogy az Aszad-rezsim áll az akció mögött. Ezért is lehet érdemes megvárni az ENSZ szakértőinek véleményét. Az USA kétségtelenül nagyon magabiztosnak tűnik, egyebek között a szíriai rezsim elfogott kommunikációjára hivatkoznak. Az a tény ugyanakkor, hogy Obama a kongresszushoz fordult, jelez egyfajta bizonytalanságot. Másfelől azért is tette ezt, mert nagyon problematikusnak érzi az intervenciót, és ha a kongresszus nemmel szavaz, akkor lehet rájuk mutogatni, hogy ők voltak, akik nem engedték. Az ügy jövő héten kerül a teljes szenátus és alsóház elé. Utóbbiban számos republikánus jelezte már, hogy ellenzi a javaslat elfogadását, hasonlóan az elnök demokratáinak soraiból több liberális képviselőhöz, illetve a fekete honatyák csoportjához. Ráadásul – mondta Balogh István – a pártfegyelem az ilyen kérdésekben általában kevésbé érvényesül. A szakértő szerint az egyértelműen politikai öngyilkossággal lenne egyenértékű, ha az elnök az esetleges törvényhozási bukás ellenére döntene a beavatkozás mellett. Ha viszont a javaslat átmegy, és Obama elindítja az akciót, akkor a nyilatkozatok alapján korlátozott, a vegyifegyver-támadás képességét célba vevő támadás lenne, részben hajókról indított robotrepülőgépekkel, illetve drónokkal, hogy teljesen elkerülhetők legyenek az amerikai veszteségek. Ezzel együtt is előfordulhat ugyanakkor, hogy az akció nyomán a polgárháború „beszippantja” az Egyesült Államokat. Balogh ugyanakkor arra is rámutatott: egyes amerikai cikkek alapján sejteni lehet, hogy a kormányzat által eredetileg kért felhatalmazás – melyet a szenátusi bizottság leszűkített – jóval szélesebb volt. „Kérdés, hogy távlatilag az amerikai fellépésben benne lehet-e a rezsim destabilizálása” – vetette fel Balogh István.

A cikk nyomtatott változata a Magyar Nemzet 2013. szeptember 7-ei számának 8. oldalán olvasható