A másik ok az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentett kötvényvásárlási programja, ami szintén maradására bírhatja a görögöket. A Mario Draghi elnök által meghirdetett havi 60 milliárd eurós eszközvásárlásból eurozóna-tagként Görögország is profitálhat. Habár az EKB a tőkejegyzési kulcsának arányában vásárol majd állampapírokat a másodlagos piacokon, (vagyis a magasabb tőkét jegyző tagállamoktól többet) a hellének számára azért így is jutni fog egy „kevés” igen fontos pénz. Draghi a sajtótájékoztató során kijelentette, hogy Görögországra nem fognak speciális rendelkezések vonatkozni, ugyanakkor hozzátette, hogy „bizonyos feltételeknek” teljesülniük kell ahhoz, hogy júliusban a görög kötvények vásárlására is sor kerülhessen.
A harmadik ok az, hogy egyszerűen senkinek sem érdeke Görögország kilépése az eurozónából. A görögök számára ebben az esetben elkerülhetetlen lenne az államcsőd bejelentése, az Európai Unió hatalmas globális bizalomvesztést szenvedne el, megkockáztatva az euró leértékelődését, amelytől a meghirdetett EKB kötvényvásárlás kapcsán már amúgy is komolyan tartanak – főleg Németországban. Az unión belül precedenst teremtenének a történtek és további erősödést adnának a populista, euroszkeptikus és unióellenes pártoknak, amilyen például a spanyol Podemos (ez utóbbi nem tekinthető egyértelműen euroszkeptikus pártnak, ugyanakkor a Szirizához hasonlóan erősen kritizálja az eurozónát a bevezetett megszorító intézkedések miatt).
A távozásnál sokkal valószínűbb, hogy a párt ugyan megpróbálja majd elérni a görög adósság csökkentését, egy részének leírását, a végén azonban vélhetően be kell majd érnie egy ennél sokkal kevésbé radikális adósságkönnyítéssel, ami részben az adósság lejáratának meghosszabbításában és a kamat csökkentésében merülhet ki.
