Az Európai Uniót továbbra is komoly deflációs kockázatok hátráltatják, amely további monetáris lazítást eszközölhet az eurózóna tagországokban és a kelet-közép-európai régióban. A jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet egyik legnagyobb kihívása az alacsony inflációs környezet. Az Európai Bizottság téli jelentésében 2014-re 0,6, míg 2015-re ennél alacsonyabb, 0,2 százalékos fogyasztói árindex növekedést becsült a teljes Európai Unióra. Ez részben az energiaárak 2014 második felében bekövetkező meredek esésének és a gyenge világgazdasági növekedésnek volt köszönhető. Várhatóan a kőolaj világpiaci ára és az Európai Unió GDP-jének a bővülése sem fog erőteljesen emelkedni 2015-ben, így valóban alacsony maradhat az infláció.
Az EKB és a nem eurózóna tagországok jegybankjai már többszörösen is csökkentették alapkamataikat, azonban a várt hatás még nem jelentkezett, ami további intézkedéseket helyez kilátásba. Tehát az Európai Központi Banknak (EKB) és a nem eurózóna tagállamok jegybankjainak komolyan figyelembe kell venniük a további monetáris lazítást a megfelelő inflációs cél elérésének és a gazdaság élénkítésének érdekében. Ennek fényében az EKB január 22-én jelentette be, hogy megkezdi az eszközvásárlási programját (quantitative easing) az eurózónában. Az EKB ezzel az intézkedéssel szeretné emelni az inflációs szintet és gazdaságélénkítő hatást kiváltani az eurót használó országokban. A program sikeressége nagyban függ attól, hogy a bankok a friss forrást milyen gyorsan tudják kihelyezni hitel formájában és ezáltal felpörgetni a gazdaságot.
A nem eurót használó tagországok számára jelzésértékűnek kell lennie ennek a lépésnek, ami a közeljövőben további kamatvágások formájában csapódhat le a kelet-közép-európai régióban. Ez a lépés Magyarország szempontjából is indokolt, hiszen a gazdasági növekedése erőteljes korrelációban van az eurózóna tagországaival, különösen a német gazdaságéval. A cél ellensúlyozni a várhatóan továbbra is alacsony inflációs szintet. Előreláthatólag 2017-re fogja a magyar jegybank teljesíteni a 3 százalékos célt, de 2016-ban már 2 százalék feletti inflációra lehet számítani.
Azonban a következő hónapok legnagyobb kérdése, hogy sikeres lesz-e az EKB eszközvásárlási programja. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank feltehetőleg annak függvényében fog hozzányúlni az alapkamathoz.
