2015 február 24-én robbant ki a Buda-Cash brókerbotrány, ahol a Magyar Nemzeti Bank visszaélés gyanúja miatt indított ellenőrzést, 100 milliárd forintos csalást feltételezve. Március 6-án a felügyelet már a Hungária Értékpapír Zrt.-re csapott le, ahol körülbelül 300 milliós sikkasztásról lehet szó. Ennek fényében az MNB felfüggesztette a Hungária tevékenységi engedélyét. A legfrissebb esemény a Quaestor Financial Hrurira Kft. által a héten bejelentett öncsőd arra hivatkozva, hogy a Buda-Cash-botrány következtében pánik alakult ki az értékpapírpiacon, ami a működésüket veszélyeztette. Befektetőik olyan mértékű kötvénymennyiséget akartak értékesíteni, ami meghaladta a cég likviditását. A botrány kirobbanása után az első és legfontosabb kérdés, hogy minek köszönhetik a hazai pénzügyi szolgáltatói szektor egyes szereplői a csődöt.
A válság után sok pénzügyi szolgáltató egymással versenyezve küzdött a befektetőkért. Ez hozamversenyhez vezetett, amikor is a szolgáltatók egymásra rálicitálva magasabb megtérülést kínáltak befektetőiknek. Ezeket az irreális hozamokat a válság után éppen talpra állni próbáló gazdaságban és alacsony kamatkörnyezetben csak nagyon kockázatos termékekbe való befektetés árán lehet kigazdálkodni. Ezeket a hozamokat, illetve a brókerek magas jutalékát és a működési költséghez szükséges pénzeket is ki kellett termelni. Erre képtelenek voltak, így fiktív számlákat állítottak ki nem létező vagyonról. Ez pedig visszaélésnek minősül.
A második, és legalább ennyire fontos kérdés, hogy mikor és hogyan kapják vissza a befektetők a pénzüket, illetve abban az esetben ha visszakapják, mit fognak vele csinálni. Ugyanis amikor a gazdasági eredmények, a makrogazdasági környezet és a nemzetközi befektetői bizalom erősödik hazánkban, kellemetlen egy ilyen ügysorozat kirobbanása.
Jelenleg a pénzügyi szolgáltatók felé a bizalom – a tisztességesen működő brókerházak kárára – minimális. Ennek hatására pedig a befektetők új, biztonságosabb befektetések után nézhetnek a piacon. Ez a folyamat pedig érdemben rendezheti át a hazai brókerpiacot is.
Jelenleg a legbiztonságosabb hazai befektetés a magyar állampapír. Azonban a bankok is nyertesei lehetnek a botránynak, mivel a brókerházaktól elálló befektetők várhatóan a bankok ajtaján fognak kopogtatni, ami a bankoknak új ügyfelet, friss forrást és a befektetési alapjaiknál növekvő vagyont fog jelenteni.
A botrány kirobbanásának pozitív hozadéka lehet, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatói szektor a vártnál hamarabb fog megtisztulni a tisztességtelen szereplőktől, ami visszahozhatja a befektetői bizalmat. Ugyanakkor felülértékeltté vált néhány jogszabály, amely a befektetési szolgáltatást nyújtó intézményekre vonatkozik. Ez az esemény-, illetve botránysorozat is rávilágított arra, hogy az ötévenkénti felügyeleti átvilágítás túl hosszú idő, érdemes kilátásba helyezni ennek az időtartamnak a csökkentését, melyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már meg is említett.
