Furcsán, de ma megkezdődik a tokiói olimpia

Egy évvel az eredeti időpontnál később, ma magyar idő szerint 13 órakor hivatalosan is megnyitják a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokat. Minden idők legfurcsább olimpiájának a legrendhagyóbb megnyitója lesz, mindkettő forgatókönyvét a járvány írta. Folyamatosan nő az új fertőzöttek száma a sportolók között, de a koronavírus a jelek szerint csak elrontani volt képes a sport legnagyobb ünnepét, megakadályozni nem.

Eddig csak a politika piszkított bele az olimpia eszméjébe. Berlinben 1936-ban a náci propaganda eszközévé vált a mozgalom, 1972-ben Münchenben arab terroristák gyilkoltak le izraeli sportolókat, majd nyolc évvel később az Egyesült Államok és néhány szövetségese a moszkvai, újabb négy évre rá a Szovjetunió és csatlósai a Los Angeles-i játékokat bojkottálták. Nem csak ezt a két olimpiát rendezték megcsonkított mezőnnyel, hiszen 1920-ban Antwerpenben nem lehettek ott az első világháború vesztes nemzetei, sőt emiatt magának az eseménynek sem adhatott otthont az eredetileg kijelölt város – Budapest. És ott voltak persze a háborúk, amelyek ­miatt 1916, 1940 és 1944 is kimaradt: az ókori eszme, a háború felfüggesztése a versenyek alatt a 20. században a visszájára fordult.

Most egy alattomos világjárvány tette, illetve teszi próbára a mozgalmat és növeli eggyel a csonka olimpiák számát. Igaz, mindössze két ország lépett vissza – Észak-Korea eleve nem óhajtott részt venni a Tokióban rendezett játékokon, Guinea pedig tegnap jelentette be távolmaradását a megbetegedések növekvő száma miatt –, ám ­hiányzik az egyik legfontosabb tényező: a néző. Azok a szurkolók, akik a korábbi alkalmakkor megadták a világ legrangosabb eseményének a mással össze nem hasonlítható hangulatát, nélkülük Tokió legfeljebb azt mondhatja majd bő két hét múlva, hogy a körülményekhez képest mindent megtett, de teljes értékű olimpiát nem rendezhetett.

A lényeg azonban az, hogy rendez, és a tavalyi halasztás után ma minden bizonnyal hivatalosan is megnyílik a XXXII. Nyári Olimpiai Játékok. Minden bizonnyal, mert a szervezőbizottság még hétfőn is emlegette a törlés lehetőségét, ám mert súlyos érvek szólnak ez ellen, alighanem kimondhatjuk: a koronavírus csak elrontani tudta a sportvilág legnagyobb ünnepét, megakadályozni nem. Az egyik súlyos érv a törlés ellen természetesen a pénz: a szervezők a hivatalos adatok szerint 15,4 milliárd dollárt költöttek, elemzők szerint a valós költségek viszont már húszmilliárd dollárra rúgnak; ennél drágább csak a 2008-as pekingi nyári és a 2014-es szocsi téli olimpia volt.

Tokió egyébként másodszor rendez nyári olimpiát, ezt megelőzően 1964-ben adott otthont a játékoknak. Lehetne ez a harmadik alkalom, mert a japán főváros megkapta az 1940-es olimpia megrendezési jogát is, de ettől 1938-ban a kínai–japán háború és a nemzetközi nyomás miatt visszalépett. A játékokon jelen állás szerint 204 nemzet képviselői és a menekültek olim­piai csapata vesz részt, 339 aranyérmet osztanak ki 33 sportágban, 42 helyszínen. A karate, a sportmászás, a gördeszka és a hullámlovaglás először szerepel a programban, és visszatér a baseball, amely 1992 és 2008 között szerepelt a műsoron.

A mintegy 11 500 sportoló 51 százaléka férfi, 49 százaléka nő. Az olim­pián – nagy vihart kiváltva – először indulhat transznemű sportoló, az új-zélandi súlyemelő, Laurel Hubbard. Pontos létszámot lehetetlen mondani a résztvevőkről, hiszen szinte óránkért születnek újabb pozitív koronavírustesztek. A járvány miatt mindenkinek rengeteg hangulatgyilkos, ám egészségügyi szempontból fontos előírásnak kell megfelelnie. A pályán kívüli állandó maszkviselésen kívül ilyen például az, hogy a sportolóknak a versenyük előtt hat órával negatív tesztet kell produkál­niuk, az eredményhirdetésnél a testi kontaktusok számának csökkentése érdekében tilos a kézfogás és az ölelkezés, az érmeket pedig maguk a versenyzők akasztják a saját nyakukba. Az olimpiai helyszínekre való belépéskor mindenki testhőmérsékletét ellenőrzik; a résztvevőknek mindvégig egyfajta buborékban kell maradniuk az olimpiai falu, a verseny- és tréninghelyszínek között; csak kijelölt járművekkel közlekedhetnek és csak engedélyezett helyeken étkezhetnek; a versenyzők nem keveredhetnek egymással, akinek véget ért a versenye, azonnal haza kell utaznia.

Csak remélni tudjuk, ennek ellenére az olimpia elsősorban a sportról, a nemes vetélkedésről szól majd. Igaz, a versenyek mellett ezúttal annak is szurkolhatunk, hogy minél kisebb legyen a fertőzöttek száma. Összpontosítsunk például arra, hogy a férfi labdarúgók nagy rangadóján Brazília 4-2-re legyőzte a németeket, a spanyolok csak 0-0-t játszottak Egyiptommal, az ausztrálok pedig 2-0-ra elintézték Argentínát.

Ez mégiscsak jobban illik egy olimpiához.

BOTRÁNYOK A MEGNYITÓ ELŐTT

Átok ül a tokiói olimpia megnyitóján. Ez lesz az olimpiák történetének legkevésbé hangulatos ceremóniája, hiszen a lelátókról hiányoznak majd a nézők, a sportolók felvonulását legfeljebb ezer VIP-vendég láthatja a helyszínen. Rájuk és a sportolókra egyaránt szigorú előírások lesznek érvényben, a bevonuláson részt vevő versenyzőknek a stadionon kívül két-, belül pedig egyméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és végig maszkot kell viselniük.

Ez azonban nem elég. Februárban lemondott az olimpia szervezőbizottságának az elnöke, Josiro Mori, aki szexista megjegyzése miatt került bajba – azt mondta, hogy egy megbeszélés nem lehet hatékony nők részvételével, mivel ők túl sokat beszélnek –, majd márciusban a megnyitóért felelős kreatívcsapat vezetője is távozni kényszerült, miután viccből malachoz hasonlított egy női komikust. Négy nappal az ünnepséget megelőzően távozott a műsorért felelős kreatívcsapat egyik legismertebb zenésze, Keigo Oyamada is. Az 52 esztendős muzsikus 1994-ben, illetve 1995-ben megjelent újságcikkekben beszélt arról, hogy gyerekkorában előszeretettel bántalmazta osztálytársait, köztük értelmi fogyatékosokat is, amit a közösségi média annyira felmelegített, hogy a helyzete ellehetetlenült. A sort tegnap a ceremónia rendezője, Kobajasi Kentaro zárta, akiről egy 1998-as videó került elő, amelyen a hatmillió ember életét követelő holokauszton viccelődött – neki is mennie kellett.

Magáról a megnyitóról eddig igen kevés információ szivárgott ki. Japán sajtóértesülések szerint az olimpiai játékokat maga a császár, a 61 esztendős Naruhito nyitja meg, aki ezzel családi hagyományt folytat, mert az édesapja, Akihito császár az 1998-as naganói téli játékok megnyitását vállalta magára, és a császár nagyapja, Hirohito császár is részt vett az 1964-es tokiói nyári játékok, illetve az 1972-es szapporói téli játékok megnyitásában.

A tokiói olimpia megnyitóünnepsége magyar idő szerint ma 13 órakor kezdődik, az M4 Sport élőben közvetíti.