Vivát, Benyovszky! Vivát, Jelky! Vivát, magyarok!

A kalandozók mellett az éremhalmozók is öregbítik hírnevünket Japánban.

Tokió, 2021. július 23. A résztvevõ országok zászlóival díszített kimonót visel egy nõ az Olimpiai Stadion elõtt Tokióban 2021. július 23-án, a világméretû koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as nyári olimpia megnyitója napján. MTI/AP/Kadzsijama Sudzsi Fotó: Kadzsijama Sudzsi Forrás: MTI/AP/Kadzsijama Sudzsi

Nem, talán meglepő, de nem Benyovszky Móric volt az első magyar, aki japán földre tette a lábát. A nagy kalandor csak a második volt a sorban.

S hogy ki volt az első? Ha hihetünk a forrásoknak, akkor bizonyos Jelky András, akiről Akihito japán császár is említést tett 2002-ben, midőn a japán uralkodói család tagjai közül a történelem során elsőként Magyarországra látogatott.

Jelky András egyszerű szabólegény volt, de sokat nem gyakorolta tanult mesterségét, mert nyughatatlan természete a világ megismerésére hajtotta, csakúgy, mint Benyovszkyt. A szintén a XVIII. században élt kortársával ellentétben Jelky András magyar származása felől nincs okunk kételkedni, nem kell osztoznunk rajta más népekkel. Baján született, igazán impozáns szobra, Medgyessy Ferenc (Jelky alakja) és Miskolczi Ferenc (a földgömböt formázó talapzat) alkotása egyenesen a város szimbóluma, emellett középiskola is őrzi a nevét.

S persze egy ifjúsági regény, Jelky András kalandjai címmel – Hevesi Lajos műve korábbi generációk kedvelt olvasmánya. Hevesi nem tesz említést arról, hogy Jelky Japánba is eljutott volna, de későbbi kutatások megerősítik ezt, s ha már Arihito császár is így tudja, hát ne kételkedjünk benne.

Jelky volt tehát az első, Benyovszky a második. A harmadik magyar utazó nevét már nem tartja számon a történelem, ahogy a századikét, ezredikét sem.

Vajon hányadik lehetek sorban? – tűnődtem, amikor a Qatar Airways QR 0806-as járatával Tokió Narita nevű repülőterén landoltam helyi idő szerint péntek este hét órakor, egy órával a megnyitó ünnepség kezdete előtt. Talán még a százezren innen, de ez sem biztos. Az annál inkább, hogy az évek, évtizedek során két forgalmas időpontot jegyezhetünk föl. Mindkettőt olimpiához, az 1964-es, illetve a megnyitó ünnepséggel hamarosan megkezdődő 2021-es (vagy 2020-as…) tokiói nyári játékokhoz kötötten (nem megfeledkezve arról, hogy 1972-ben Szapporo, 1998-ban pedig Nagano volt a téli olimpia házigazdája, amelyeken azonban szerény létszámú magyar küldöttség vett részt).

Ezekben a napokban 174 magyar sportoló érkezett, illetve érkezik meg Japánba, velük, mellettük durván ugyanennyi edző, sportvezető, orvos, gyúró – és újságíró. Remények és némi kétségek közepette. Még nem tudhatjuk, mit hoz nekünk minden idők legfurcsább olimpiája.

A koronavírus fogságába zárt Tokiót aligha lesz okunk megkedvelni. Ettől persze töretlenül hiszünk, hinnünk kell abban, hogy az olimpia maga a magyar sikereknek köszönhetően örökre felejthetetlen élmény és emlék marad.

Vivát, Benyovszky! Vivát, Jelky! Vivát, magyarok!

A részt vevő országok zászlóival díszített kimonót visel egy nő az Olimpiai Stadion előtt
Fotó: MTI/AP/Kadzsijama Sudzsi