A kőfejtő hatalmas mészkő falai 10-12 millió évvel ezelőttről származnak, amikor a Pannon-beltenger borította ezt a területet. Ennek a tengernek az üledéke az úgynevezett lajtamészkő, ami a Lajta-hegységről kapta a nevét. A Fertőrákoson kibányászott lajtamészkő tele van a tengerben egykoron élt állatok – őscsigák, fésűskagylók, algák, tengeri sünök – maradványaival.
Már a rómaiak is bányászták a mészkövet, az itt kitermelt anyagból épültek Scarbantia (Sopron) falai is. A nagyobb ütemű kitermelés 1857-ben indult meg, amikor a Bécsi Építőtársaság (Baugesellschaft) bérelte ki a kőbányát. Akkoriban napi 50-100 helybéli napszámos dolgozott itt. Felszíni pados fejtést alkalmaztak, ami azt jelentette, hogy felülről lefelé haladtak, és közben meredek falakat, oszlopokat alakítottak ki, amelyek a felső rétegek súlyát tartották. Az itt kibányászott követ nagyrészt Bécsbe vitték, ebből a kőből épült a bécsi Votivkirche, a városháza, a Szépművészeti és Természettudományi Múzeum, az egyetem. Hazánkban a lébényi templom neoromán átalakításához, illetve egyes győri építkezésekhez használták a fertőrákosi mészkövet. A kőfejtő 1944-ig működött, a II. világháborúban zsidó munkatábor volt a falai között.
Napjainkban turisztikai látványosság, 1970-től barlangszínház is helyet kapott a falai között.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!