Mátraverebély-Szentkút, Észak-Magyarország legnépszerűbb kegyhelye

Szentkút híres kegyhely egy völgyben, Mátraverebély közelében. Panorámaképeinken a gyóntatóudvart, a barokk templomot és a kutat lehet megtekinteni.

A legenda szerint Szent László király 1091 körül sokat küzdött a kunokkal ezen a vidéken. Egy alkalommal az egyedül levő királyra rátörtek a kunok, akinek menekülnie kellett, ezért megsarkantyúzta Szög nevű lovát, átugratott egy szakadék fölött, és csoda történt, mert a ló patkói nyomán víz tört fel. Egy másik, 1714-ben lejegyzett történet szerint pedig még valamikor 1100 körül történt egy csodálatos gyógyulás a szent víz segítségével. Egy helyi pásztor néma gyerekének megjelent a Szűzanya, rámutatott a forrás vizére, mire a gyerek ivott belőle és meggyógyult.

Az írásokban először 1290-ben említik Szentkutat. Hasonlóan a gótikus mátraverebélyi templomhoz, a szentkúti forrást és a valószínűleg fából emelt kápolnát is ugyanaz a mecénás, Verebi Péter alakíttatta ki. A törökök előbb tiltották a búcsújárást a forráshoz, majd később engedélyezték, mivel adót szedhettek be érte. 1705-ben elkészült a Kálvária-kápolna, viszont a kéttornyú, kupolás barokk templomra egészen 1763-ig várni kellett a híveknek, ugyanis annak munkálatait csak 1756-ban kezdték el Almásy János kegyúr és a búcsújárók adományából. II. József, a kalapos király 1782-tes rendeletével megszüntette a szemlélődő szerzetesrendeket és a remetéket, és itt Szentkúton is csak egy napos búcsút engedélyezett. Persze a helyiek megtalálták a kiskaput, és fürdőt építettek, hogy a távoli zarándokok ismét érkezhessenek.

A barokk templom keleti feléhez ferences rendház, míg a nyugati oldalához egy nagy nyitott térség csatlakozik padokkal, ahol a szabadtéri miséket szokták tartani. A templom bejárata felett Vereb és az Almásyak címerei láthatók. Belépve a templomba barokk-rokokó belső térben találjuk magunkat. A mennyezeti freskókat 1934-ben készítette Stoffek Albin, míg a Páduai Szent Antal- (balra) és a Szent Anna- (jobbra) mellékoltárok Hollós Endre munkái. A kegyszobor a kis Jézust tartó Madonnát ábrázolja, öltöztethető, barokk alkotás. Mindkét szobor fején díszes, ékköves korona látható, a nagyobbik Almásy Gedeon adománya 1851-ből. Érdekesség, hogy a Szűz Mária-szobor haja valódi, emberi haj.