A Ráckevei-Duna

A ma idilli hangulatot árasztó Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág a XIX. század végéig számos árvíz okozója volt. Árhullámok levonulásakor az egész környéket gyakran elborította a víz, így ártéri ligetek, mocsarak alakultak ki, települések is többnyire csak a Csepel-sziget szélein létesültek.

3dtour.eu
2012. 06. 16. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XIX. század végi szabályozás előtt a Gellért-hegy alatt a Duna kiszélesedett, és sekély medrű, zátonyokkal teli folyóvá változott. 1838-ban az ilyen sekély részeken alakultak ki jégdugók, amelyek miatt a folyó elöntötte Pestet. Ezután döntöttek a folyó szabályozásáról, a tervek kidolgozását Lechner József és Pietro Paleocapa végezte. A kivitelezési munkák azonban csak a kiegyezés után, az 1870-es években kezdődtek meg. A szabályozatlan mellékágat először teljesen lezárták, majd mivel vízszintcsökkenés és eliszaposodás volt tapasztalható, 1910–26 között megépült a Kvassay-zsilip az ág északi csúcsán, 1926–28 között Tass mellett a mellékágat délről lezáró zsilip.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.