Savoyai a francia királyságban született, katonai pályafutása azonban már a törökök ellen küzdő Habsburgok szolgálatában teljesedett ki. Alig 20 évesen kegyvesztetté vált XIV. Lajos udvarában és ezért hazáját elhagyva a szolgálatait I. Lipótnak ajánlotta fel. Részt vett a töröktől ostromlott Bécs 1683-as felmentésében, majd Esztergom 1685-ös visszafoglalásában is. 1686-ban, Buda ostromakor súlyosan megsebesült. Ekkorra már egyértelműen megfordult a hadiszerencse: 1688-ban már Nándorfehérvár városát ostromolták a császáriak és a sereg egyik vezetője Savoyai volt, akinek a pályafutása gyorsan ívelt felfelé. 1697-ben harcolt ismét hazánkban, ekkor már a török ellen indított hadjárat fővezéreként. A zentai csatában elért győzelme a 150 éves hódoltsági korszak végét jelentette.
Savoyai a visszafoglalt területek közé tartozó Csepelt és Ráckevét 1698-ban vásárolta meg, hogy ott uradalmat létesítsen. A kastély tervezésével a korszak neves építészét, Johann Lukas von Hildebrandtot bízta meg 1702-ben. Alaprajzát illetően a francia Vaux-le-Vicomte kastélyra hasonlít, kialakításában azonban annál jóval szerényebb, földszintes épület. A homlokzati kialakítás részletei emellett olasz hatást is tükröznek. A terveket a salzburgi származású Mayerhoffer András valósította meg és a kastélyt 1720–1722 körül fejezték be. A Dunára nyíló oldalszárnyakhoz kapcsolódó istállókat szintén Mayerhoffer valósította meg 1750 körül. Érdekes módon a megbízó, Savoyai Jenő sosem tartózkodott az épületben, és lánya is csak rövid ideig használta. 1814-ben a kupolás középső rész leégett, az új, ma is látható kupolát már klasszicista stílusban készítették el a régi helyett. A 19. század második felében a kastélyt már csak gazdasági célokra használták, állapota gyorsan romlott. A II. világháborús pusztítás után a 70-es években állították helyre és azóta étteremként és kastélyszállóként üzemel.
360 fokos panorámaképünk az épület leglátványosabb részletét mutatja: a főhomlokzatot a timpanonba foglalt Savoyai családi címer koronázza meg. Alatta az erkélyt tíz, mitológiai alakokat ábrázoló értékes barokk kőszobor díszíti, mesterük ismeretlen.
Forrás: Dercsényi Balázs: Magyar Kastélyok
