A klarissza kolostort Károly Róbert felesége, a lengyel származású Łokietek vagy Piast Erzsébet alapította 1334-ben. Más királynékkal szemben Erzsébet nem vonult kolostorba 1342-ben a férje halála után, hanem jelentős politikai szerepét megőrizte egészen 1380-ban bekövetkezett haláláig. Eközben 1342 és 1382 között a fia, I. Nagy Lajos ült a magyar trónon. Erzsébet királynét végül itt, a klarissza kolostor Corpus Christi kápolnájában helyezték örök nyugalomra, melynek feltárásakor egy erősen megbolygatott sír is előkerült.
360 fokos panorámaképünk a kolostor déli részén, a klarissza nővérek lakrészén készült. Az iskola felé fordulva felismerhetők a templom alapfalai, illetve a hajó boltozatát tartó körkörös oszlopok és a sokszögzáródású szentély alapjai. A kolostor egyik legmeghatározóbb eleme a négyszögletes kerengős udvar volt, melyet a vörös színű házsor (és a Budai-hegyvidék) felé fordulva láthatunk.
A kolostor egykori szépségéről képet kaphatunk, ha összekapcsoljuk más, ugyanebben a korszakban épült és jobb állapotban megmaradt műemlékeinkkel. A diósgyőri vár fénykorát I. Nagy Lajos idején élte, épen maradt tornyai a lovagkor építészetének mementói. Szintén jelentős építkezések folytak Visegrádon is, az egykori királyi vár Anjou-kori díszkútja ma a Salamon-toronyban tekinthető meg.
Forrás: Muemlekem.hu, Szende László: Piast Erzsébet és udvara (doktori tézis)
