I. Géza mindössze három évig uralkodott, ugyanis csak a Salamon királlyal való hosszú hadakozás után tudott trónra lépni 1074-ben. Halálát valószínűleg mérgezés okozta, és emlékét elhomályosította testvére, I. Szent László, a lovagkirály.
Géza 1074. március 14-én győzte le Salamont László seregeivel együtt, és a csata után fogadalomból kezdte el Vácott, a Várhegyen egy templom építtetését. Az eredeti román stílusú épületben helyezték örök nyugalomra Gézát, azonban a tatárjárásban a templom megsemmisült. 1241 után IV. Béla új, immár gótikus stílusú székesegyházat emeltetett, amit Mátyás király idejében a váci püspök reneszánsz stílusban megújíttatott. Ez az épület sem élte azonban túl a történelem viharait, mert a törökök 1620-ban felrobbantották. Géza király emlékét ma a templom mögött megmaradt csekély várfalon levő 2000-ben készült szobra őrzi, mely Blaskó János alkotása.
A hódoltság után új székesegyházat emeltek a mai Konstatin térnél, a Várdombot pedig a városba 1719-ben betelepülő ferencesek kapták meg. A romok elbontása után gróf Koháry István adományaiból építették fel a ma látható Barátok templomát barokk stílusban, alkalmazkodva a rend igényeihez. Emiatt a tágas főhajóhoz egy négyzetes záródású, keskenyebb szentély tartozik. Itt áll a 360 fokos panorámaképünkön is látható lenyűgöző háromszintes rokokó oltár, az egész templom éke. 1726 és 1729 között készíttette Koháry gróf és 1761 körül átalakították.
Az oltár legalsó szintjén Szent István vértanú megkövezését láthatjuk. Ő egyike a hét jeruzsálemi görög diakónusnak, akiket az apostolok segédeivé választottak. Kiemelkedett a hetek közül bölcsességével és életének végére teljes mértékben diakónussá, azaz szolgává vált, mivel életét áldozta a hitéért. Kr. u. 36-40 körül a főtanács elé hurcolták, és ugyanazokkal vádolták meg, mint Jézust. Szent István vértanú védőbeszédében nyíltan kiállt hitéért és emiatt a városból kihurcolták és ott megkövezték. Ő volt tehát a kereszténység első vértanúja, ünnepnapja december 26.-ára esik. Az oltárkép témaválasztása valószínűleg azzal függ össze, hogy az adományozó Koháry gróf keresztneve is István volt.
Források: Katolikus.hu, Katona Lajos Város Könyvtár (Vác)
I. Géza királyunk mindössze három évig uralkodott, ugyanis csak a Salamon királlyal való hosszú hadakozás után tudott trónra lépni 1074-ben. Halálát valószínűleg mérgezés okozta és emlékét elhomályosította testvére, I. Szent László, a lovagkirály.
Géza 1074. március 14-én győzte le Salamont László seregeivel együtt, és a csata után fogadalomból kezdte el Vácott, a Várhegyen egy templom építtetését. Az eredeti román stílusú épületben helyezték örök nyugalomra Gézát, azonban a tatárjárásban a templom megsemmisült. 1241 után IV. Béla új, immár gótikus stílusú székesegyházat emeltetett, amit Mátyás király idejében a váci püspök reneszánsz stílusban megújíttatott. Ez az épület sem élte azonban túl a történelem viharait, mert a törökök 1620-ban felrobbantották. Géza király emlékét ma a templom mögött megmaradt csekély várfalon levő 2000-ben készült szobra őrzi, mely Blaskó János alkotása.
A hódoltság után új székesegyházat emeltek a mai Konstatin térnél, a Várdombot pedig a városba 1719-ben betelepülő ferencesek kapták meg. A romok elbontása után gróf Koháry István adományaiból építették fel a ma látható Barátok templomát barokk stílusban, alkalmazkodva a rend igényeihez. Emiatt a tágas főhajóhoz egy négyzetes záródású, keskenyebb szentély tartozik. Itt áll a 360 fokos panorámaképünkön is látható lenyűgöző három szintes rokokó oltár, mely az egész templom éke. 1726 és 1729 között készíttette Koháry gróf és 1761 körül átalakították.
A legalsó szinten Szt. István vértanú megkövezését láthatjuk. Ő egyike a hét jeruzsálemi görög diakónusnak, akiket az apostolok segédeivé választottak. Kiemelkedett a hetek közül bölcsességével és életének végére teljes mértékben diakónussá, azaz szolgává vált, mivel életét áldozta a hitéért. Kr. u. 36-40 körül a főtanács elé hurcolták, és ugyanazokkal vádolták meg, mint Jézust. Szt. István vértanú védőbeszédében nyíltan kiállt hitéért és emiatt a városból kihurcolták és megkövezték. Ő volt tehát a kereszténység első vértanúja, ünnepnapja december 26. -ára esik. Az oltárkép témaválasztása valószínűleg azzal függ össze, hogy az adományozó Koháry gróf keresztneve is István volt.
