A hajómalmok az alulcsapós vízimalmok elvét követik, azonban a sebes folyású kis patakokkal szemben a széles és lassabb folyású folyókra tervezték őket. Emiatt a vízkerék sokkal szélesebb, mint egy hagyományos vízimalomnál, nem is fér el a hajótestben. Emiatt a hajómalmok két részből állnak, az úgynevezett házhajóból és a völgyhajóból, melyek között találjuk a vízkereket. 360 fokos panorámaképünkön is jól elkülöníthető ez a három részegység, a folyóparthoz közelebb helyezkedik el a völgyhajó, míg a folyóban úszik a házhajó.
A XVII. század végi összeírásból tudjuk, hogy Ráckevén akkoriban már öt hajómalom működött. Ezeket télire csendesebb pihenőbe vontatták és átmenetileg szétszerelték. A 19–20. század fordulójára számuk megcsappant, az új technológiák (gőz, majd villany) megpecsételték a hajómalmok sorsát. A ráckevei az 1967–68-as télen pusztult el, amikor a völgyhajót megroppantotta a jég és az magával rántotta a házhajót is. Negyven évvel később azonban a helyiek példás összefogása lehetővé tette, hogy felelevenítsék a ráckevei molnár hagyományokat és ismét legyen a városnak működőképes, az eredetiekre minden részletében emlékeztető hajómalma.
Forrás: a hajómalom honlapja
