117 éves a Millenniumi Földalatti

1896. május 4-én avatták fel a budapesti Millenniumi Földalatti Vasutat, melynek kibővített változata a mai M1-es metróvonal.

Európa első földalattija a londoni, melynek megépítését az indokolta, hogy a 19. század közepére London igazi nagyvárossá vált, ahová ingázók tömegei érkeztek nap mint nap. Az 1850-es években a krími háború miatt nehéz volt a projekthez anyagi forrást találni, ezért az építkezés csak 1860-ban indult meg. A legelső, 6 kilométeres szakaszát 1863. január 10-én helyezték üzembe és rövid időn belül nagyon népszerű lett a londoniak körében. A város támogatásával újabb vonalak épültek és a kezdetben egymással versenyző cégek végül összeolvadtak.

Ezzel szemben New York közlekedésének a fejlődése egészen másképp alakult. A legelső, mindössze 312 méter hosszú próbavonalat még 1869-ben építette Alfred Ely Beach a Broadway alá. A város azonban inkább a magasvasutakat preferálta és csak 1888. március közepe után merült fel ismét a föld alatti vonalak kiépítése. Ekkor ugyanis hatalmas havazás sújtotta Észak-Amerikát, egyes helyeken 100-150 centiméternyi hó esett, ami napokig megbénította a város életét. Nem működtek a távíróvezetékek, a telefonvonalak és természetesen a földfelszíni közlekedés sem. 1904-ben nyitották meg az első vonalat, melyet azóta rengeteg újabb követett. Az első időszakban két magáncég versenyzett az utasokért, majd a város is létrehozta a saját vállalatát. Végül 1940-ben a város megvásárolta két konkurensét, és létrejött a mai egységes New York-i földalatti.

Mindhárom város esetében a föld alatti vonalakat ahol csak lehetett, nem alagútfúrással, hanem felülről bontással alakították ki. Míg a londoni vonalon kezdetben gőzmozdony szállította az utasokat, addig a budapestin már a Siemens által szállított motorkocsik üzemeltek. Míg New Yorkban a teljes hálózat 40 százaléka még ma is magasvasútként a föld felszínén halad, addig a budapesti nagy része a föld alatt, mivel kilenc föld alatti és két föld feletti megállóval rendelkezett. A Millenniumi Földalatti Vasút hossza 3,7 kilométer volt, ami lényegesen rövidebb a legelső londoni vonalénál. Sajnos a 20. század viszontagságai miatt a hazai hálózat fejlődése messze elmaradt a fenti két világvárosétól, így a földalatti kibővítésére 1970-ig várni kellett. Budapest egyesítésének 100 éves évfordulójára készültek el az átépítéssel. Megszűnt a földfelszíni szakasz a Hősök tere után és a vonal új hossza elérte a 4,4 kilométert. A kelet-nyugati metró építésekor a földalatti régi alagútjának egy szakasza feleslegessé vált. Szerencsére ezt nem betömték, hanem restaurálták eredeti formájában, és itt kapott helyet a Földalatti Vasúti Múzeum. 360 fokos panorámaképünkön is ez látható, az eredeti Zsolnay-burkolatokkal és a földalatti régi kocsijaival a háttérben.