A trogiri katedrális

Trogir (Trau) és Split (Spalato) műemlékeinek története egymással is összefonódik, a magyar vonatkozást pedig többnyire IV. Béla király jelenti.

3dtour.eu
2013. 08. 26. 7:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Trogir városát még görög telepesek alapították, akik egy természetes eredetű félszigetet mesterségesen szigetté alakítottak. Utánuk rómaiak, majd a korai középkorban a horvátok telepedtek itt le. Hasonlóan más dalmáciai városokhoz, Velence és a Magyar Királyság vetélkedett érte egymással. 1997 óta a történelmi városközpont az UNESCO Világörökségek közé tartozik.

A város főterén, gótikus paloták és egy reneszánsz loggia közelében helyezkedik el a Szent Lőrinc-katedrális (Katedrale Sv. Lovre), ami a középkori román és gótikus építészet becses emléke. 1213-ban kezdték építeni és eredetileg kéttornyúnak szánták, de végül csak az egyik tornya készült el, ahonnan ma is a város panorámájában gyönyörködhetünk. Különlegesen szép a Radovan mester által a 13. században faragott bélletes főkapu, mely a hazai jáki templom bejáratára emlékeztethet bennünket. A kapun belépve háromhajós belső térben találjuk magunkat. Amint az a 360 fokos panorámaképünkön is jól látható, az oszlopok, boltozatok, faragott díszítések mind a román stílus jegyeit hordozzák magukon, míg a mellékoltárok és egyéb berendezési tárgyak a barokk korszakból származnak.

Egyes történészek szerint a főoltár alatt nyugszik Szent Omeri Miklós (Nicolas de Saint-Omer), akinek felesége III. Béla királyunk Margit nevű lánya volt.

Források:

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.