Balázsok és a hideg befolyása

Szezonja van az influenzának, járvány van, megpróbálom elkerülni a szinte lehetetlent.

Szezonja van az influenzának. Járvány van, ilyenkor az orr- és szájüregen keresztül fertőző vírust szinte lehetetlen elkerülni. Magyarországon a múlt héten 47 600-an mentek orvoshoz azokkal az influenzaszerű tünetekkel, amikről először Hippokratész értekezett még Krisztus előtt 412-ben, egy járvány idején. Ha a köhögés, orrfolyás, rossz közérzet mellett még hosszan tartó fejfájás, elhúzódó láz, hidegrázás és izomfájdalom is gyötör minket, jobb, ha feladjuk a náthában reménykedést, nem ússzuk meg néhány nap alatt. Mindenesetre együnk sok gyümölcsöt és nyers zöldséget, figyeljünk a C-vitaminra, alaposan mossunk kezet, papír zsebkendőbe tüsszögjünk és köhögjünk, igyunk sok meleg folyadékot, rendszeresen szellőztessünk és kerüljük a zsúfolt helyeket.

Az utóbbi években pedig még sokan esküsznek a napi két deci jófajta olaszrizlinggel történő megelőzésre is, bár ezt néhány fiatal vegyész és gyógyszerész cáfolja, szerintük a fehérborban jelenlevő sikimisavnak csak annyi köze van az influenzához, hogy az egyik vírusellenes gyógyszerhatóanyag előállításának kiindulási alapanyaga és, hogy önmagában nem képes bonyolult kémiai reakcióra emberi szervezetben.

Én speciel arra a gyógymódra esküszöm, amit az egyik barátunk Egyiptomban lesett el. Kicsavart lime kell hozzá, mindjárt kettő, ha van, abba két evőkanál méz és fel kell önteni két-három deciliter, forró, de nem forrásban lévő, körülbelül 85 fokos meleg vízzel, jól megkeverjük, és még melegen megisszuk. Ha nincs otthon lime, működik facsart grapefruittal vagy citromlével is. Az is jó, ha rengeteg grapefruitot eszünk vagy iszunk, csak arra figyeljünk, hogy az egyébként iszonyú egészséges vitaminbombával nem lehet semmiféle gyógyszert bevenni, mert, mint kiderült, sokszorosára emeli annak hatóanyagait.

Már napok óta kis falum helyett a fővárosban vagyok, fáj a torkom, ezért is foglalkoztat ennyire az influenza, persze, próbálom én is elkerülni. Olvastam, hogy az influenza első pontos leírása 1618-ban keletkezett, viszont csak az 1700-as években figyelték meg az olasz orvosok, hogy ez a betegség a hideg évszakokban terjed, ezért lett a neve „influenza di freddo”, ami lefordítva a „hideg befolyása”. Világméretű influenzajárványból a XVIII. században három, a XIX. században pedig négy zajlott le. Ezek közül az egyiket, az 1889–1890-est nevezik „orosz náthának”. A XX. század legpusztítóbb biológiai katasztrófájaként, ami több halálos áldozattal járt, mint az első világháború, az 1918–1919. évi spanyolnáthát tartják számon. Ebben a járványban (H1N1) több mint negyvenmillió ember halt meg, köztük Kaffka Margit, Apollinaire, Schiele, Klimt, Kassáknak sikerült túlélnie. A betegség kórokozóját viszont csak nyolc évtizeddel később tudták rekonstruálni.

Az influenza vírust az a két kimondhatatlan nevű fehérje határozza meg, amiket a rejtélyes H és N betűkkel rövidítenek, az egyik a hemagglutinin, a másik meg a neuraminidáz, az utóbbiról simán elhinném, hogy egy ókori hősről kapta a nevét. Azt olvastam még, hogy az első fennmaradt vírustörzs 1927-ben madárból, az 1931-es sertésből, az 1933-as meg az emberről emberre terjedő influenzából volt kimutatható, ebből az utolsóból izolálták az A variánst, majd felfedezték a B és C típusokat is. Magyarországon az első nemzeti influenza felügyelet rendszerét 1931-ben az a Dr. Johan Béla alakította ki, akiről sok mindent mondanak, mindenesetre érthetett az immunológiához, mert hat év híján száz évig élt.

Hál’ Istennek már február van. Kicsit látványosabban megyünk kifelé a télből. Én biztos, ami biztos, ezen a hétvégén elmegyek Szentantalfára, a Balázs-hegyen lévő XIII. századi pálos Szent Balázs-kolostorrom templomba, ahol minden év első februári szombatján tartanak szabadtéri szentmisét és Balázs-áldást. Balázsolnak, ami már a középkorban az egyik legismertebb téli szertartás volt. Szent Balázs az orvosok, zenészek, énekesek és takácsok védőszentje. Az örmény püspök 316-ban esett áldozatul a keresztényüldözésnek, a középkor óta a tizennégy segítő szentek egyike, aki a torokbetegségek gyógyítója is. Tiszteletére minden év február 3-án gyertyákat szenteltek. Már a VI. században, ha valakinek szálka akadt a torkán azt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!”. A Balázsolásról Babits Mihály is írt egy versében, amit a gégeműtétje előtt írt.

Tehát elmegyek balázsolni a templomromba, ahol a szentmise végén a pap majd nekem is az állam alá tartja a két gyertyát kereszt alakban és közben azt mondja:

Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek nevében. Ámen.