Az Európai Bizottság végre letette az asztalra azt a régóta várt törvénytervezetet, mely a banki krízishelyzetek kezelését szolgálja. A szabályozás által a felügyeletek megelőző intézkedéseit erősítik. Egy új krízisalap felállításával végre meglenne az eszköz, a problémás bankok szanálására vagy bezárására. A gondba jutott bankok megmentéséről maguknak a bankoknak és hitelezőiknek, részvényeseiknek kellene majd gondoskodniuk. Az Európai Bizottság tervei szerint a nemzeti krízisalapok egymást is támogatnák. Sokan ezt a bankunió felé vezető egyik elkerülhetetlen lépésnek tekintik – nyilatkozta Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Ugyanakkor például a spanyol bankok akut problémáira ez a szabályozás sem jelent megoldást, ráadásul csak 2015-ben lépne életbe. Előbb azonban még az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamoknak kell megállapodniuk a tervezettel kapcsolatban. Németország esetében például a restrukturálási törvényben rendezik a „krízisbankok” helyzetét, így ezt majd az EU-s szabályozásnak megfelelően kell módosítani.
Az EU levonta a tanulságot a bankok körül kialakult krízishelyzetből. Egyes tanulmányok szerint 2008 óta az EU-államok teljes gazdasági teljesítményük 37 %-val álltak a bankszektor mögé. A bankok pedig ennek több mint egyharmadát igénybe is vették, különféle garanciák, illetve tőkeinjekciók formájában. Számos ország csakis azért tömte problémás bankjait, mert a szakemberek attól tartottak, hogy egyes pénzintézetek bedőlése magával ránthatja a teljes gazdaságot. Michel Barnier szerint a megfelelő szerveknek ezt a jövőben szigorúan kézben kell majd tartania. A jövőben a bankok már nem reménykedhetnek majd az állami segélyakciókban.
A krízishelyzetek megoldhatósága a kulcs, ezért a tagállamoknak új felügyeleti szerveket kellene felállítaniuk, melyek kizárólag a bankokra koncentrálnak. A bankoknak pedig még „békeidőben”, kvázi vihar előtt be kell majd nyújtaniuk vészhelyzeti mentőterveiket a felügyeletekhez. Amennyiben már túl későn jönne a segítség, úgy a kisebb bankokat akár teljesen be is zárhatnák. Nagyobb bankok esetében, melyek csődje az egész pénzügyi rendszert veszélyeztetheti, a krízisalap avatkozna be és vezetné végig a bank szanálását. A krízisalapokat maguk a bankok finanszíroznák. Tíz éves időszak alatt a fedezett betétek egy százaléka kerülne az alapokba. (Odor Tamás – www.globalfx.hu)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!