Az okok megnevezéséhez nem kellenek különösebb gazdasági ismeretek. Amennyiben a radikális baloldal nyeri a választásokat és ellene megy a megtakarítási előírásoknak, úgy az EU leállíthatja a segélyek kifizetését. Ebben az esetben Görögországnak valószínűleg el kell hagynia az euróövezetet. Ennek pedig egyenes következménye lenne a drachma ismételt bevezetése, ami a megtakarítások elértéktelenedéséhez vezetne.
A görög befektetők májusban közel 5 milliárd eurónyi összeget vittek külföldre vagy deponáltak különböző széfekbe, trezorokba. Amennyiben a tőkekivonás tempója nem enyhül, akkor a júniusi érték még ezt is jóval meghaladhatja. A bankok képviselői szerint egyszerűen „elvérzik” az ágazat. Minél előbb egy cselekvőképes kormányra lenne szüksége az országnak a helyzet stabilizálására.
Hivatalos források szerint a krízis 2009-es kitörése óta közel 80 milliárd eurót vontak ki a befektetők a görög bankokból. A klasszikus bankválságok idején tapasztalható sorban állásról a bankok előtt azonban még messze nincs szó. A görög bankrendszer a múlt héten jutott hozzá egy igencsak szükséges 18 milliárd eurós tőkeinjekcióhoz. Az összeg a 130 milliárd eurós görög segélycsomag részét képezte.
Európa az euróövezetben szeretné tartani a görögöket, nyilatkozta Herman Van Rompuy. EU-s körök szerint a választások kimenetelétől függetlenül az EU hajlandó lenne lazítani a megszorító intézkedéseken és újratárgyalná a megszorítási csomag bizonyos részeit. A Paszok és az Új Demokrácia is újratárgyalná a megszorító csomagot. A görögök most a spanyol bankok megmentésével példálóznak, ahol az EU a segélycsomagért cserébe eddig nem kért újabb megszorításokat. Jean-Claude Juncker szerint nem elképzelhetetlen a mentőcsomaggal kapcsolatos megszorítások újratárgyalása, de lényegi eltérésekre kevés esélyt lát. (Odor Tamás – www.globalfx.hu)
