A-dúrral kezdjük-e?

Hanyas vagy? Ötvenes? Mármint ötvenben születtél? Akkor te még biztosan emlékszel, hogyan szóltak azok az Illés-gitárok.

Minden Illés-számot ismertünk. Ismertünk? Ízekre szedtünk. Sőt, saját zenekarokat alapítottunk. Olyan kis sutákat persze. A fiúk gitározni tanultak, dobolni jártak, a lányok vokált énekeltek, néha szöveget írtak (bár leginkább Leventéék fényképeit gyűjtögették). Ja, meg erősítőket, hangszórókat barkácsoltunk az otthonról megfújt öreg világvevő rádiókból. Arra is emlékszem, volt, hogy órákat vitatkoztunk egy-egy akkordon, most akkor A-dúrral kell-e kezdeni az Utcánt vagy A-dúr-szeptimmel, merthogy abban van még valami csiklandós izé

Tényleg ötvenes vagy, cimbora? Hiszen akkor a hétvégéket te is az E-klubban vagy a Várban töltötted, esetleg az Ifiparkban. Még az is lehet, hogy valamikor elmentünk egymás mellett. Csodálatos, lázadó évek voltak ezek, igaz-e? Sokat még nemigen értettünk a világból, csak azt, lázadni kell, mert fiatalok vagyunk. Hosszú hajjal, farmerral, Illésékkel. Akkor, a hatvanas évek közepén-végén, „amikor én még kissrác voltam” – meg te is –, nekünk már ez is forradalmat jelentett.

Mit tudnak erről az érzésről a mai gyerekek a lézeres, villódzós, mindenféle effektekkel fölturbósított lármájukkal? A mi időnk zenéjének üzenete volt, barátom, az nyomot hagyott, léket ütött a tespedt világon. Jól mondom, ugye? Neked elárulom, mert ötvenes vagy, bennem még mindig megremeg valami, ha meghallom: „Találtam én egy szép virágot”. Tényleg szép volt az a virág. Átjött az akkordokon. Színe, illata volt, aki megszagolta, beleborzongott. Mi voltunk, vagyunk az Illés-generáció, barátom. Nagy idők tanúi. Nekem bizony a srácaim is odavannak azokért a dalokért, azt hiszem, az unokáim is így lesznek vele. Ha meghallod, ugye te is nyomban félretolsz mindent, dúdolni kezdesz, s még a lábad is megmozdul? Ugye, te is így vagy vele, barátom?

Már csak arról kéne bizonyság, hogy amiről itt merengünk, nem a „bezzeg az én időmben” elmélet. Nem vagyunk kicsit szentimentálisak? Vagy csak „ötvenesek”?