Magyar pszichó

A „diliház” 2007-ben bezárt, pedig igény az volna rá. Tudom, engem is kezeltek ott.

György Zsombor
2016. 06. 19. 10:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha pusztán a gazdaságosságból, praktikumból indulunk ki, minden bizonnyal olcsóbb és egyszerűbb lenne egy működő vagy éppen a közeljövőben felépülő intézményben létrehozni azt a bizonyos mini-OPNI-t, mint ahogyan igen töredékes formában, de a lipótmezei pszichiátriai tevékenység is tovább élt a Nyírőben.

Hogy a Gyurcsány-kormány mekkora bűnt követett el a „diliház” bezárásával, azt sokszor leírtuk mi is, mások is, cikkek tucatjai elemezték a hatásokat, a szakmai csapat szétverését, hírek százai számoltak be az utcákon kóborló egykori ápoltakról, a semmibe zuhant szerencsétlen emberekről, a hozzájuk köthető bűncselekményekről, öngyilkosságokról. Ugyanígy nem lehet elégszer írni a hiányérzetről sem, amiért 2010 óta semmi sem történt az OPNI újraindítása, ezzel a rengeteg lelkileg-mentálisan sérült ember megmentése érdekében. (Még ha ez az érzet nem is mérhető a szoclib kormányzat bűnéhez…) Pedig erre vonatkozó ígéretből nem volt hiány. Túlzás nélkül állítható, hogy a szoclib csapat bukásának, majd a Fidesz kétharmados győzelmének ez a történet az egyik szimbólumává vált. Hiába.

Meglátjuk, mi következik ezután. Hallhattuk, a Szent Jánosban és a Péterfyben a tervek szerint megszűnik az aktív ellátás, létrejön három nagy centrum, sőt a nulláról felépül egy negyedik is. Ám kérdésünk mindezzel kapcsolatban egyelőre jóval több lenne, mint amennyire válasz érkezik.

Emlékszem, annak idején a neurológia mellett az egyik pszichiátriai osztályon is megfordultam – látogatóként –, majd távozóban az egyik ápolótól kértem, hogy engedjen ki. Merthogy a folyósok végén lévő ajtók leszerelt kilincseit köpenye zsebében hordta a szakszemélyzet, így akadályozva meg, hogy a kóborlásra hajlamos betegek elhagyják az osztályt.

És mégis, hová-hová? – kérdezte tőlem az ápoló, aztán kínos másodpercek következtek, míg meggyőztem, zárójelentés nélkül is nyugodtan kiengedhet. Utólag csak mosolygok ezen, jóval nagyobb baj, hogy ezekre az ajtókra ma már senki sem vigyáz.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.