Kétszer kettő néha öt

Mi már ismerjük az „alternatív tények” világát, Amerika viszont még csak most ismerkedik vele.

Az 1984 iránt mutatkozó kereslet az amerikaiak részéről azonban tényleg elsősorban Trumpról és a tények relativizálhatóságáról, az autokrácia kiépítésének lehetőségéről szól. Hazánkban az elmúlt évtizedben megszokottá vált, hogy a tények nem zavarják az éppen hatalmon lévőket, tavaly óta pedig több fronton is teljes kapacitásra kapcsolt a kormánypárti „alternatív tényeket” közlő médiafelületek kiépítése, párhuzamosan a minden esetben ellenzékinek bélyegzett, kormánytól független médiumok elhallgattatásával és bekebelezésével.

Amerikában azonban ez teljesen friss tapasztalat. A Trump elnököt kritikusan figyelő újságírók, politikusok és gondolkodók jobb- és baloldalról egyaránt megdöbbenve figyelték, ahogy a valóságshow-sztárból és milliárdosból politikussá avanzsáló Trump először végighazudja az elnökjelölti kampányt, aztán az elnöki kampányt is, hogy végül a Fehér Házba költözve se változtasson ezen a meglepően kifizetődő szokásán.

David Frum a The Atlanticben megjelent cikkében emlékeztetett: Trumpnak nem kellenek masírozó, egyenruhás fiatalok. Elég egy passzív kongresszus és egy közönyössé tett publikum ahhoz, hogy szabadon csinálhassa, amihez kedve van. A közéleti viták ellehetetlenítésében Magyarországon már bevált receptet követő Trump-csapat remekül ismerte fel az új idők új módszereit: a közéleti szereplőket barát–ellenség alapon fel kell osztani; jutalmazni kell, aki beáll a sorba; aki pedig nem áll be, azt büntetni vagy legalábbis hanyagolni. El kell hitetni, hogy minden kritika pártérdekből fakad, hogy nincsenek tények, csak vélemények.

Trump elnök egy tweetje kellemetlen perceket tud okozni a mexikói gazdaságnak vagy éppen egy amerikai cégnek is. Trump elnök a pulpitusról kipécézhet vele szemben kritikus újságírókat, és biztathatja a vele szimpatizáló tömegeket és közösségi médiás hadseregét, hogy vegyenek revansot. Mondhatja, hogy milliók szavaztak illegálisan, vagy szóvivője azt, hogy az ő beiktatásán voltak eddig a legtöbben, pedig előbbire nincs bizonyíték, utóbbi kapcsán pedig bárki meggyőződhet néhány kép alapján, hogy nem úgy volt.

Ha Trump elnök netán azt tweetelné egy nap, hogy kettő meg kettő nem néggyel, hanem öttel egyenlő, milliók fogadnák el ezt a tényállást. A Demokrata Párt és a sajtó még észnél lévő fele tiltakozna, szakértők sora magyarázná, hogy ez oltári nagy baromság. Az elnök szóvivője egy tanulmányra hivatkozna, amelyet valami miszticista matematikus írt, az elnök tanácsadója pedig közölné a CNN-en, hogy ez az alternatív matematika, kérdezni meg nem lehet, pont.

Mi már ismerjük az „alternatív tények” világát, Amerika viszont még csak most ismerkedik vele, és egy jelentős részük nem akarja elhinni, hogy ez a módszer bejöhet náluk is. Ezért fordulnak most azokhoz, akik évtizedekkel korábban elképzelték, hogyan lehetne mégis. Talán még nem késő.