Valami talán mégis elindul. A Balatoni Kör, a füredi Rizlinggeneráció és a csopaki kódex zömmel saját szőlőt művelő, fiatal borászai vállalták, hogy amennyiben közös, új termékükhöz, a „Balaton bor”-hoz szőlőt vásárolnak föl, betartják a fair trade szabályait. Olyan árat fizetnek, amely fedezi a szőlőbeli munka és a növényvédelem költségeit, és ösztönöz a kiöregedett ültetvények újratelepítésére is. A csopaki önkormányzat védetté nyilvánította a község megmaradt szőlőit. Perek tucatjaiban kell elérnie, hogy a tulajdonhoz való – nálunk egyelőre parttalannak tekintett – jogot legalább árnyalja a termőföldre vonatkozó művelési kötelezettség. Csopak példáját már követi Paloznak, és rövidesen talán más balatoni önkormányzatok is így tesznek majd. Kész tervek vannak az érintettek feladatainak összehangolására és a megoldásra.
De egyidejűleg működnek a másik oldalon is. Miniszteri rendelettel hosszabbították meg a zártkerti ingatlanokra vonatkozóan a szőlő engedély nélküli kivágásának lehetőségét. Előtte nem mérték fel, mekkora területet érint az intézkedés. A Káli-medence szőlőtermő Fekete-hegyén úgy hetven százalékot. Az Európai Unió szőlőtelepítésre adott tízmilliárdjait meg döntik a fagyzugos, már ötven éve termesztésre alkalmatlannak minősített területekbe.
Ez a piac törvénye! Ez a piac törvénye?
A szerző borosgazda Csopakon
