Mi lesz így jövőre egy palack borban?

A kárpótlás során szőlőhöz jutott emberek egy része meghalt, másik része visszavonhatatlanul megöregedett.

Jásdi István
2017. 02. 12. 8:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lovas, Alsóörs, Paloznak, Csopak, Füred, Aszófő, Udvari, Akali, Zánka, Szepezd, Balatonrendes, Ábrahámhegy, Badacsony, Szigliget, Györök, Keszthely. A Balaton kirakata. A déli parton is az a bonmot járja: „Mi a szép a déli parton? Az északi part.” Aki látta már Konyári Jánosék hátsó balkonjáról, amint lebukik a nap a vízen túl, a vulkáni kúpok mögött, az tudja, miről beszélek.

A 71-es út mentén elhagyott vagy csak elhanyagolt szőlőültetvények bedőlt oszlopai, csipkebogyó, mandulahusángok és szamárkóró. Köztük egy-egy tisztességesen művelt tábla emlékeztet az elmúlt idők szépségére. A part menti községek összesen talán 1400 hektárnyi, még szőlőként nyilvántartott területének harmadát telepítették 1990 után. A szőlő, ha rendesen gondozzák, ezeken a nagyszerű minőségre különlegesen alkalmas, kivétel nélkül a szőlőkataszter első osztályába tartozó területeken 30-50 évig is terem. Mostani állapotában 25-30 év után biztosan újra kéne telepíteni.

Ki telepítse újra? A harmada van gondos gazdák kezén. A kárpótlás során szőlőhöz jutott emberek egy része meghalt, másik része visszavonhatatlanul megöregedett. A legtöbben évek óta nem is jártak a három–öt ezer négyzetméteres birtokon. A gyerekek azt tervezik, eladják építési teleknek, ha meghal a papa. A fejlődést nem lehet megállítani. A szőlőnek nincs ára, és építési telekként amúgy is többszörösét éri a föld.

Ha minden szőlőt beépítenek, és minden szőlőbeli nyaraló teraszáról a szomszéd fürdőszobájába látni, akkor már semminek nem lesz itt értéke. A nagy, sekély tó kényes környezete sem bír el több embert.

A Genfi-tó partján senkinek nem jut eszébe, hogy a szőlőben építkezzen. Pedig a tó mély, és fizetőképes kereslet is lenne a panorámás telkekre. Itt meg már a kádári időkben nyaraló lett a kis parasztpincékből, és a helyzet azóta is csak annyit változott, hogy a kis vityilló helyén most kacsalábon forog az alpesi villa. Előtte feszített tükrű tűzivíz-tározó.

Jogszabályok és hatóságok sora védi a szőlőt ezen a tájon. Földhivatal, hegybírók, önkormányzatok. Egyetlen tőkét sem szabad kivágni engedély nélkül. Új házat csak akkor lehet használatba venni, ha előtte a tulajdonos igazoltatta, hogy újratelepítette a szőlőt. Beköltözik. Másnap kivágja, füvesíti, rendbe rakja a telket. Ez már nem tartozik senkire. Legalábbis így gondolják az érintett hatóságok. A külterületi szőlők művelését is jogszabály teszi kötelezővé. Hiszen a művelési kötelezettség megszegői nem csak a tájképet rontják. Kártevőkkel fertőzött ültetvényeik azok munkáját is veszélyeztetik, akik egész évben dolgoznak a szőlőben, és próbálnak belőle megélni. Az illetékes hatóságok minimalista felfogásban érvényesítik a kötelezettséget. Hogyan büntetném meg, hiszen idén egyszer lekaszálta a sorközben a gazt? Meg igazán azt sem tudom, hol lakik.

Valami talán mégis elindul. A Balatoni Kör, a füredi Rizlinggeneráció és a csopaki kódex zömmel saját szőlőt művelő, fiatal borászai vállalták, hogy amennyiben közös, új termékükhöz, a „Balaton bor”-hoz szőlőt vásárolnak föl, betartják a fair trade szabályait. Olyan árat fizetnek, amely fedezi a szőlőbeli munka és a növényvédelem költségeit, és ösztönöz a kiöregedett ültetvények újratelepítésére is. A csopaki önkormányzat védetté nyilvánította a község megmaradt szőlőit. Perek tucatjaiban kell elérnie, hogy a tulajdonhoz való – nálunk egyelőre parttalannak tekintett – jogot legalább árnyalja a termőföldre vonatkozó művelési kötelezettség. Csopak példáját már követi Paloznak, és rövidesen talán más balatoni önkormányzatok is így tesznek majd. Kész tervek vannak az érintettek feladatainak összehangolására és a megoldásra.

De egyidejűleg működnek a másik oldalon is. Miniszteri rendelettel hosszabbították meg a zártkerti ingatlanokra vonatkozóan a szőlő engedély nélküli kivágásának lehetőségét. Előtte nem mérték fel, mekkora területet érint az intézkedés. A Káli-medence szőlőtermő Fekete-hegyén úgy hetven százalékot. Az Európai Unió szőlőtelepítésre adott tízmilliárdjait meg döntik a fagyzugos, már ötven éve termesztésre alkalmatlannak minősített területekbe.

Ez a piac törvénye! Ez a piac törvénye?

A szerző borosgazda Csopakon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.