A valóság nem ilyen gyönyörű, a gyakorlat azt mutatja, hogy a turisták legszívesebben a turisztikai látványosságok szűk környezetében bérelnek lakást, így onnan teljesen kiszorulnak a helyiek, hiszen a tulajdonosoknak jobban megéri szobáztatni. Barcelona központi fekvésű szecessziós épületeit elözönlötték az idegenek, és az áradatra nem voltak a lakók felkészülve. A turisták hangosak, életritmusuk gyökeresen különbözik az ott élőkétől, így cseppet sem konfliktusmentes Airbnb-lakás szomszédjának lenni. Mivel a helyzet eldurvult, a város hatszázezer eurós bírságot szabott ki az internetes vállalkozásra, s megegyeztek: a rendszer egy lakcímet egy évben csak harminc napra ad ki turistáknak, és a tulajdonos nevét közli a városházával, hogy be tudja szedni tőle az adókat és az illetékeket.
A liberális Amszterdam nagyon nyitott az újra, de lakói ellenérzését azzal próbálta mérsékelni, hogy egy lakást csak hatvan napra lehet egy évben ezzel a módszerrel kiadni, és legfeljebb négy személy költözhet be alkalmanként. Igaz, egyelőre nem ellenőrzik szigorúan, hányan tartják be a rendelkezést, és gyaníthatóan igen laza a fegyelem. Gondoljunk csak bele: a holland városban a szálláshelyek 75-80 százaléka Airbnb-lakás! Nemrég hoztak egy rendeletet: ha a szomszédok panasszal élnek az ideiglenes lakók miatt, a tulajdonosnak többé nem szabad erre a célra kiadnia a lakást.
A berlini városháza a radikális tiltás mellett voksolt, kerületenként tízfős ellenőrcsapat járja a várost, és ha valakit elkapnak tiltott szobáztatásért, tetemes összegű büntetésre számíthat. A német fővárosban sokan úgy buknak le, hogy az éjszakai zajok miatt dühös szomszédok feljelentik őket. Bécs azt mondja: a városházának mindegy, hogy a turista lakásban vagy szállodában alszik-e, ha mindkét hely tulajdonosa becsületesen játszik, és befizeti a turisztikai illetéket és a különféle adókat. Február közepétől lépett hatályba az új törvény, amely szerint az ily módon kiadott valamennyi lakást regisztrálni kell az adóhatóságnál. Most van az átmeneti idő, de ha ez lejár, lekérik az adatokat a szállásközvetítő portáltól, és összevetik az adóhatóságnál bejelentkezettek listájával. Bécs azért is különleges, mert az osztrák főváros lakosságának hatvan százaléka állami tulajdonban lévő bérlakásban lakik (a piacinál olcsóbb áron), és ezeket a lakásokat nem szabad továbbadni másoknak, így a turisztikai célú szobáztatás is szigorún tilos. Ennek ellenére az Airbnbin ma is hétezer bécsi lakást találunk; lesz itt még meglepetés, ha végre adatokat kap a hatóság a platformtól.
