A jelenségnek számtalan oka van. Az erdők kivágása és az erdei gyümölcsök betakarítása miatt egyre szűkül az életterük, és ha az élelmet is elveszik tőlük, kénytelenek közelebb menni az emberhez. Ugyanakkor az is igaz, hogy tavaly ősszel minden idők legnagyobb kilövési keretét hagyta jóvá nagyvadakra a román környezetvédelmi minisztérium, de a civil szervezetek nyomására határozatlan időre felfüggesztette a végrehajtást. Azóta egyetlen engedélyt sem adtak ki, és szakértők azt mondják, egy év szünet a populáció húszszázalékos növekedését eredményezi. A civilek azt hangoztatják, nem a kilövés az egyetlen megoldás, lehetne például etetni az állatokat, és akkor nem mennének az emberek közelébe. A vadásztársaságok ellenben úgy érvelnek: a külföldi medvevadászok több ezer eurós kilövési engedélyéből finanszírozzák a vadetetéseket, de egy éve elestek ezektől a bevételekből, így nincs pénz kukoricára sem.
A két ellenérdekelt fél – milyen ismerős! – a tényekről sem tud megegyezni: a vadásztársaságok becslése szerint tizenkétezer medve van Romániában, a környezetvédő civilek feleennyit saccolnak. Most egy bukaresti kutatóintézet foglalkozik a medveszámolással, de nem sieti el: pontos eredmény három év múlva várható.
A vadászok azt mondják, Hargita megyében legalább négyszer több medve él az optimális létszámhoz képest, és azt a statisztika is bizonyítja, hogy az elmúlt években itt engedélyezték arányaiban a legkevesebb kilövést. A gazdák arra panaszkodnak, hogy a vadkárok megtérítése rendkívül hosszadalmas és bonyolult, ezért sokan bele sem kezdenek. A civilek próbálják védeni Európa egyik utolsó, jelentős számú medvepopulációját, ugyanis a kárpátokbeli barna medvék nyolcvan százaléka itt él. Viccesnek szánt, ugyanakkor húsba vágó javaslat, hogy a Székelyföldet nyilvánítsák szafariparkká. Ha beüt a biznisz, végül mindenki jól jár a turistáktól szedett belépőjegyekkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!