Örökösök nélkül

A következő években sikeres hazai cégek ezrei mehetnek tönkre, mert nem tudják átörökíteni őket.

Ezeket a cégeket eladni sem könnyű. A befektetők a jövőbeli profit alapján ítélik meg egy vállalkozás értékét, és azzal ők is tisztában vannak, hogy az egy emberre épülő cég, tűnjenek bármilyen kecsegtetőnek a számai, törékeny dolog. Ültethetnek bármilyen tapasztalt vezetőt az élére, nyomába sem érhet a korábbi tulajdonosnak. Az alapító évtizedek alatt elérte, hogy vakon bíznak benne üzleti partnerei és alkalmazottai. Neki a számok nem csak számok, minden folyamatot belülről ismer, a lehetséges buktatókat ösztönösen kiszagolja. Ezt nem lehet néhány hónap alatt megtanulni. Csak azok a cégek élhetik túl a generációváltást, amelyeknél a vezető sok évvel tervezett visszavonulása előtt elkezdi átalakítani a vállalatvezetést, átruházni a halmozódó feladatokat. De még ez sem jelent garanciát a sikerre.

A magyar gazdaságból fájóan hiányoznak az erős hazai vállalkozások. Vannak, de nem elegen. És még kevesebben lesznek, ha a generációváltás kudarcba fullad. A cégek piaci rést hagynak maguk mögött, azt azonban hamar be fogják tölteni mások. A kulcskérdés az, kik lesznek azok. A legnagyobb esély arra van, hogy nagy külföldi cégek foltozzák be az így keletkező lyukakat. Nem vagyok multi- és külföldiellenes, de az mégsem lenne jó, ha a nagy nehezen felépített hazai cégek helyét szinte kizárólag ők vennék át. Minden országnak szüksége van erős vállalkozói rétegre. A másik lehetőség, hogy tőkeerős hazaiak töltik be a réseket, ők azonban kevesen vannak, és jelentős részük nem független a politikától. Akkor sem járnánk jól, ha Mészáros Lőrinc-imitátorok aratnák le a gyümölcsét annak munkának, amelyet egy generáció a kilencvenes évek óta végez.

Ha szigorúan a nemzetgazdaság és nem a munkavállalók szemszögéből nézzük a problémát, még azt sem mondhatjuk, hogy egy-egy vállalkozás megszűnése tragédia. Cégek születnek, tevékenykednek, majd megszűnnek. Csakhogy itt nem néhány cégről beszélünk, hanem ezrekről. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy jelenleg Magyarország kivételes éveket él, mert az Európai Unió hatalmas pénzeket önt a gazdaságba, akkor pedig kifejezetten siralmas a kép. Ezekben az években kellene ugyanis felépülniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek meghatározzák az ország következő néhány évtizedét. Ám nem épülnek úgy, ahogy kellene. Nem azért, mert nálunk nem élnek tehetséges, vállalkozószellemű emberek, hanem mert az uniós pénz jórészt klientúraépítésre megy el, és arra, hogy életképtelen, de baráti vállalkozásokat tartson lélegeztetőgépen. Hogy mi lesz ezekkel a mesterségesen életben tartott cégekkel, ha nem jön több pénz, nem nehéz megjósolni. De ne aggódjunk, lesz, aki betöltse a helyüket. Az újonnan érkezők hatékonyabbak lesznek, tőkeerősek és nagyrészt nemzetköziek. Azok a magyar cégek, amelyek átvehetnék a bedőlők helyét, meg sem születnek. Már csak emiatt is történelmi bűn az uniós pénzesőt a politika által ásott csatornákba vezetni.