A tőle megszokott őszinteséggel vall életútjáról Novák Ferenc „Tata”, aki a 85. születésnapjára most megjelent Tánc, élet, varázslat című kötetbe olyan, többségében már korábban megjelent írásokat, interjúkat szerkesztett, amelyek egymást kiegészítve nagyjából teljes képet adnak a művészről, a közéleti személyiségről, vagyis az egész Tata-jelenségről.
A kötet gerincét a Planétás Kiadó Elmondtam én című kiadványa szolgáltatta, ebből meglehetősen sok részt átemeltek. Ugyanakkor mégsem ugyanaz a könyv, a máshonnan származó szakaszok összefüggései sokkal összetettebb képet festenek Tatáról.
Egy-egy először megjelenő írás is bekerült a kötetbe, például az egész könyvet Péter Márta tulajdonképpen laudációnak számító összegzése vezeti fel, amely tavaly a Hagyományok Házában hangzott el. Fontos része még a Korniss Péter Ki népei vagytok? című könyv bevezető tanulmánya, amelyet Szále László jegyez, és a Honvéd Táncszínházat méltatja. Az ajánlás sem mindennapi: Jancsó Miklós, „Nyiku”, egykori cserkészparancsnoka köszönti régi kiscserkészét, Tatust.
Találunk a válogatásban szakmai anyagot, szakdolgozatot, személyesebb interjúkat, bepillantást nyerhetünk különleges pillanatokba a régi fényképek segítségével, és megelevenedik az az életút, amelyik alapjaiban vált a magyar kultúra egyik szegmensének fontos mozgatórugójává. A Tata-féle koreográfiák ma is elemi erővel hatnak, és az azóta felnőtt összes koreográfus alkotói hozzáállását befolyásolták.
A szakmai életút mellett a közéleti megnyilvánulásairól is ismert, a kultúra ügyeiben gyakran véleményt nyilvánító, a számára fontos ügyek mentén a hatalommal bármikor szembehelyezkedő, független művész alakja is kirajzolódik. Olvashatjuk például a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésein elhangzó felszólalásait, a kilépéssel kapcsolatos, elnökségnek írt levelét, és az azt követő első jelentős interjút, amelyet a 168 órának adott.
A korábbi évtizedekből az Élet és Irodalomban, illetve lapunk hasábjain megjelent írásaiból szemezgethetünk, utóbbiak közül fontos korlenyomat az az 1991 nagypéntekén megjelent írása, amely a rendszerváltás kulturális vonzatait elemzi, nem éppen elégedettséggel. Rengeteg példaképem van – vallja Tata egy 2000-ben készített interjúban, ugyanakkor kár tagadni: ő maga is sokak példaképe. Ez a kötet nem más, mint üzenete a jövő számára.
(Novák Ferenc Tata: Tánc, élet, varázslat – gondolatok, küzdelmek. Hagyományok Háza, 2016.)
