Phelpst legyőzni és tetováltatni

A 200 pillangó bronzérmesének minden riói élményéről a kedvence, a példaképe jut eszébe.

2016. 08. 19. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Olyan lazán úszott Rióban, mint egy kerületi versenyen.
– A lazaság csak úgy jött. Persze volt bennem feszültség, főleg az olimpiai döntő előtt, amit talán nem is kell megmagyarázni. Próbáltam magamat adni, lazára venni a dolgokat. Talán sikerült

– Kétszer legyőzte Phelpset, jött a híressé vált „sajtburesz-nyilatkozat”, majd a bronzéremmel végződött döntő. Egy ország kedvence lett. Megváltozott az élete?
– Most kezdem érezni, hogy igen, már semmi sem az, ami volt. Egyelőre ízlelgetem, és persze örülök a felhajtásnak. Bár még mindig szokatlan, kell egy kis idő, amíg fel tudom dolgozni ezt az egészet.

– A sajtburesz eltervezett marketingakció volt, vagy spontán jött?
– Teljesen spontán, nem is értem, hogyan futott be otthon ilyen nagy karriert. Hallottam, hogy ingyenkrumplit adtak néhány helyen, ahol bemondta az ember a nevemet és azt, hogy sajtburesz. Tényleg spontán volt, még csak nem is a sajtburger a kedvencem. Valahogy ez jött ki belőlem.

– Mi a legszebb élménye Rióból?
– Amikor megláttam a példaképemet, Michaelt, alig hittem a szememnek, hogy tényleg ő az. Ott láttam először életemben.

– Aztán a 200 pillangó elő- és középfutamában is megelőzte.
– Jó érzés volt! Az előfutam nem volt mérvadó, a középdöntőre büszkébb vagyok, ott Michael is látta, hogy ki úszott vele, mellette. Megpróbált megelőzni, de nem sikerült neki. Nem sokon múlott, hogy a döntőben is meg tudjam verni, de így alakult

– Az ellenfelei gratuláltak a döntő után?
– Igen, Phelps kérdése maradt meg bennem legmélyebben: ő azt tudakolta, hogy milyen időt úsztam az utolsó 50 méteren.

– Megvan az a bizonyos, Michael Phelpstől származó felirat, amit szeretne magára tetováltatni?
– Sajnos még mindig nincs meg, az amerikai csapat irodájában kerestem őt, a példaképemet, de közölték, hogy már nincs ott a faluban. Nem baj, majd legközelebb összehozzuk.

– Decemberben elszakadt a térdszalagja, a kazanyi világbajnokságot mononukleózis miatt hagyta ki. Számított ekkora változásra Rióban?
– Igen! Mindig hittem abban, hogy a sok rossz élmény után végre jön valami jó. Nincs ember, aki ezt jobban akarta nálam. Mit mondjak? Örülök, hogy így alakult. Komoly céljaim vannak: olimpiai bajnok szeretnék lenni, és ezt nem is tartom elérhetetlennek. A jövő évi budapesti vb-n jó lenne nyerni. Új lendülettel folytatom a munkát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.