Középkorú magyar magra építve lettek sikeresek

Vérbeli mezőkövesdi a válogatott meccse miatti bajnoki szünetben alighanem naponta megnézte az NB I tabelláját: nyilván nem ehhez szokott.

Nagy Dániel is szárnyal a csapattal Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Vérbeli mezőkövesdi a válogatott meccse miatti bajnoki szünetben alighanem naponta megnézte az NB I tabelláját: nyilván nem ehhez szokott. Az élvonalban kétéves kihagyással mindössze hat esztendeje szereplő csapat remekül rajtolt, az első négy mérkőzését megnyerte, az utolsót, az ötödiket elveszítette ugyan, ám a második helyen áll, és ott állna akkor is, ha a Ferencváros nem halasztja el két bajnokiját, és azokat győzelemmel zárja. Igaz, a papíron legerősebb együttesekkel még nem találkozott, játszott a két újonccal, és a jelenleg utolsó Diósgyőrrel is, ám a második helyért résztávon sincs ok a magyarázkodásra. Kérdés persze, hogy a sikerszériát és a Pakstól elszenvedett vereséget együtt tekintve jókor jött-e ez a szünet.

– Majd a Kisvárda és a Honvéd elleni meccseken kiderül – feleli Tóth László szakmai igazgató. – A felkészüléssel együtt hosszú sorozat áll mögöttünk, szóval jó volt szusszanni, a légiósoknak pedig mentálisan jót tett, hogy három napra hazamehettek a szeretteikhez. A jó kezdés pedig kellő önbizalmat adhat a folytatáshoz, különösen úgy, hogy ezeken a meccseken a tudásunk alapján mi számítottunk esélyesebbnek, és ezt a pályán bizonyítani is tudtuk.

A háromnapos hazalátogatás a keretnek a harmadát sem érintette, a huszonhat játékosból mindössze hét a légiós. A magyarok között pedig nincsenek igazán nagy nevek, olyan futballisták, akik már szép pályafutásuk alkonyán érkeztek volna, ugyanakkor a többség ismerős az élvonalból: ilyen például Vadnai Dániel, Eperjesi Gábor, Cseri Tamás, Szappanos Péter, Takács Tamás vagy a kétszeres válogatott ex-újpesti, Nagy Dániel.

– Az elsődleges célunk olyan magyar gerinc kialakítása, amelyre hosszabb távon lehet építeni – magyarázza Tóth László. – Ez nem könnyű, mert akik erősítést jelentenek, de élő szerződésük van, azok megfizethetetlenül drágák. Ezért kellenek külföldi játékosok is, de nagyon megnézzük, kiket választunk. Szerencsére olyan légiósokat találtunk, akik jó példát mutatnak, versenyhelyzetet teremtenek, és még profibb munkára serkentik a társaikat. Tudatosan kerestünk huszonnégy-huszonnyolc év körüli labdarúgókat, mert ők már tapasztaltak, de még áll előttük idő a pályán.

Nagy Dániel is szárnyal a csapattal
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

Októberben lesz két éve, hogy a jelenlegi vezetőedző, Kuttor Attila Mezőkövesdre érkezett, és azóta sokat fejlődött a csapat, amit a mostani szereplése is bizonyít. Erős egyéniség, de az Tóth László is, ám a jelek szerint az edző és az igazgató jól kijön egymással, a meccseket az utóbbi is a kispadon tölti, és szerinte ebből nincs súrlódás.

– Attilával már Szombathelyen is nagyszerűen dolgoztunk együtt, jobban bízunk egymásban, mint néhány családtagunkban – állítja Tóth László. – A futballban egy húron pendülünk, tudom, milyen játékosra van szüksége, amikor erősítést keresek. Az edzésvezetés, a meccselés csak az övé, ha igényli, a kispadon pillanatok alatt megbeszélhetünk bármit, ez hasznosabb, mint ha a VIP-páholyban élnék társadalmi életet.

Azt a mezőkövesdiek is tudják, sokan még mindig azt kérdezik, mit keresnek az NB I-ben, ők pedig azon dolgoznak, hogy ezt a kételyt eloszlassák. Nemcsak a pályán, hanem azon kívül is igyekeznek felszámolni a lemaradást, a csapat mellett már munkálkodik videóelemző, marketinges, játékosmegfigyelő, és bár a lehetőségek végesek, tudják, ezeken a profi futballban nem szabad spórolni. Tóth László azt mondja, az álmuk a csúcs, a céljuk a biztos bennmaradás, és szerinte nem is ebben, hanem a következő bajnokságban érik be a csapat a kiugró teljesítményre, akkorra várható az igazán szép eredmény.

Most, szombaton vidéki rangadót rendeznek Kisvárdán, hiszen a negyedik fogadja a másodikat – valljuk be: augusztus elején erre a párosításra még megmosolyogtuk volna ezt a minősítést.

Illenek egymáshoz

Nagy Dániel futballozott német csapatokban, a Ferencvárosban, kétszer játszott a válogatottban is, a nyáron Újpestről érkezett Mezőkövesdre. „Itt minden adott ahhoz, hogy fejlődhessek. A szakmai stáb olyan stílusú játékot kér tőlünk, amely illik hozzánk, a kedvünkre való, és ezért jól érezzük magunkat benne. A csapaton belül remek az összhang, emberileg és szakmailag is jó a közösség, ráadásul senkiből sem hiányzik az ambíció. Most ugyan a második helyen állunk, de szerintem már az is szép eredmény lenne, ha az előző bajnokság kilencedik helyénél többel is előrébb végeznénk.”