Szurkolók nélkül eltünedezőben a gólok is a magyar futballból

Régi és örök igazság, hogy a tizenkettedik játékosnak nevezett szurkolótábor képes belehajszolni csapatát a győzelembe. Talán a nézők hiányával is magyarázható az idehaza a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező Ferencváros megtorpanása – miként a Bundesligában a Dortmund vagy éppen a Premier League-ben a Liverpool gyengélkedése, sőt egyértelmű visszaesése.

A Ferencváros is megszenvedi a zárt kapus mérkőzéseket Fotó: Mirkó István

A hazai pálya előnye a csapatsportágak többségénél megjelenik, a házigazda szinte predesztinálva van a győzelemre. Ebben mindenekelőtt a szurkolóknak van nagy szerepük, ám a járványhelyzet miatt a lelátók nálunk hónapok óta, Európa több bajnokságában pedig idestova egy éve üresen tátonganak.

Az európai topligák több sztárklubjának botladozását látva kínálja magát a következtetés, miszerint a szurkolók jelenléte nélkül eltűnt a hazai pálya előnye. Az ESPN amerikai sportcsatorna statisztikákkal és pszichológiai véleménnyel is alátámasztotta a hipotézist. Összehasonlításukban a drukkerek kitiltása előtti időből 288, illetve az újraindítás óta a mostani idény 24. fordulójáig lejátszott 317 zárt kapus angol bajnoki szerepelt. Üres lelátók előtt ugyan a hazai pályán aratott győzelmek száma csupán két százalékkal esett, a vendégsikereké viszont 26 százalékkal emelkedett.

– Ahogy a humoristáknak a közönség nevetése vagy a csend, a futballistáknak a szurkolók reakciója ad visszaigazolást. Rengetegszer hallottuk már játékosoktól, hogy a tömeg viszi őket előre, és nincs számukra annál jobb érzés, mint nézők előtt gólt szerezni. Nem kell rajta csodálkozni, ha a színvonal csökken, hiszen nincs visszajelzés a játékosoknak – vélekedett Michael Caulfield brit sportpszichológus.

A magyar stadionokban kissé mást mutatnak az eredmények. A labdarúgó NB I-ben – a később pótolt mérkőzések kivételével – az idény tizedik fordulójáig lehettek jelen szurkolók, 95 zárt kapus bajnoki mellett 55 zajlott le nézőkkel. Meglepő módon üres lelátók előtt négy százalékkal nőtt a hazai győzelmek száma, miközben a vendégsikereké 11,5 százalékkal esett (amiből az is következik, hogy a döntetlen lett gyakoribb eredmény). A gólszerzési kedv viszont hazánkban is egyre kisebb: szurkolók jelenlétében meccsenként 1,8 gólt szereztek a hazai csapatok, nélkülük 1,5-re csökkent ez a szám. A vendéggóloké 1,6 találatról 1,2-re esett.

A Ferencváros is megszenvedi a zárt kapus mérkőzéseket
Fotó: Mirkó István

A statisztikákból az is kiderült, hogy több csapat, elsősorban az erős szurkolói bázissal rendelkezők szenvednek leginkább a járványhelyzet miatt. Az Anfieldet bevehetetlen erődhöz hasonlították, ebben az idényben azonban hazai meccsei felét sem nyerte meg a Liverpool a Premier League-ben. Hasonlóképpen a Bundesligában a Dortmund háta mögül hiányzik a „sárga fal”: a Borussia az előző évad megszakításáig veretlen volt otthon, azóta 16 hazai mérkőzéséből hatot veszített el.

A magyar csapatok közül is elsősorban a Ferencvárost érinti érzékenyen a B közép hiánya. Az idény első harmadában még százszázalékos teljesítménnyel állt az FTC, de január közepén megszakadt közel négy éve tartó veretlenségi sorozata a Groupama Arénában, és hazai sikerei aránya összességében 25 százalékkal csökkent. S bár a nemzetközi porondon szép sikereket ért el a Fradi, Szergej Rebrov így sem volt maradéktalanul boldog.

– Nagyon nehéz volt a szurkolók nélkül. Sokan ott voltak a stadionnál, támogattak minket, de teljesen más hangulata lett volna az egésznek, ha telt ház előtt tudjuk elérni ezt a sikert, az üres széksorok előtt elvesznek az igazi érzelmek – nyilatkozta az Origónak az FTC mestere, miután csapata bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe.

A zöld-fehéreken kívül üres lelátók előtt a Fehérvár, a Puskás Akadémia és a Budafok teljesítménye is romlott, a Honvédé, az Újpesté, a Zalaegerszegé érdekes módon viszont javult, a Mezőkövesd pedig kiugróan, ötven százalékkal teljesít jobban. A Kisvárda, a Paks és az MTK hazai győzelmi rátája nem változott. A pontos magyarázattal várjuk meg az idény végét.