A Chelsea folytatta a sorozatot, megnyerte a BL-t

A Bajnokok Ligája történetében harmadszor angol házidöntővel zárult a sorozat: 2021-ben a Chelsea és a Manchester City játszotta a finálét Portóban. Az égszínkékek először vehettek részt a rangos mérkőzésen, a Chelsea egy vereség és egy győzelem után harmadszor jutott el a BL-döntőbe. Egyik csapatban sem volt hiányzó, az utolsó edzést idő előtt befejező Ilkay Gündogan éppúgy ott lehetett a manchesteri kezdőcsapatban, ahogy a Chelsea utolsó bajnokiját kihagyó N'Golo Kanté a túloldalon.

Lüktető, izgalmas játékot hozott az első félidő, a helyzetek azonban sokáig kimaradtak. Raheem Sterling előtt adódott először lehetőség, de nem talált a kapuba, ahogy a túloldalon Timo Werner sem tudott élni a lehetőségeivel. Csapat- és honfitársa, a védőmaszkban játszó Antonio Rüdiger viszont nagyot mentett Phil Foden elől.

A Chelsea az első játékrész hajrájában sérülés miatt elveszítette legrutinosabb játékosát, Thiago Silvát, néhány perccel később viszont ünnepelhettek a londoniak: Kai Havertz lépett ki a labdával, elvitte a tizenhatoson kívülre kifutó Ederson mellett, majd az üres kapuba lőtte pályafutása első BL-gólját. Guardiolának a szünetben új helyzetre kellett reagálnia: korábban sem játékosként, sem edzőként nem került még hátrányba Bajnokok Ligája-fináléban.

Kai Havertz lábát már elhagyta a labda... (Fotó: Carl Recine / MTI/EPA/Reuters pool)

Az első cseréjét azonban nem a hátrány kényszerítette ki a Manchester City vezetőedzőjéből, hanem Kevin de Bruyne sérülése: a belga Rüdigerrel ütközött. Gabriel Jesus állt be De Bruyne helyett. Szinte a csere után azonnal büntetőt reklamált a Manchester City, de Mateu Lahoz, a spanyol játékvezető jelezte, hogy Reece James a mellkasával blokkolt, és vétlen volt abban, hogy onnan a felkarjára pattant a labda.

A Chelsea előnyben már kevésbé volt aktív, viszont kevesebb területet engedett ellenfelének is, a Manchester City szinte egyáltalán nem tudott munkát adni Édouard Mendynek, igaz, a csapatkapitány, César Azpilicueta nagy mentésére viszont szükség volt a tizenhatoson belül. Az igazán komoly lehetőség azonban a Chelsea kontrájából adódott, de Havertz gólja mellé nem jegyezhetett fel gólpasszt, mert a Werner helyére érkezett Christian Pulisic kapu mellé lőtt. A rendes játékidő utolsó negyedórájára is 1-0-s londoni előnnyel fordultak a résztvevők.

Ekkor vetette be Guardiola a búcsúzó Sergio Agüerót, a túloldalon pedig érkezett Mateo Kovačić, aki a Real Madriddal háromszor megnyerte a sorozatot, de egyik fináléban sem léphetett pályára. Egyik változtatás sem hozott nagy változást a játék képébe, és Thomas Tuchel is ugyanúgy ordítozott tovább a pálya mellett.

Thomas Tuchel (Fotó: David Ramos / MTI/EPA/Getty pool)

Valószínűleg a hét perc hosszabbítás sem nyerte el a német szakvezető tetszését. A 97. perc elején Rijad Mahrez közel járt az egyenlítéshez, Mendy mozdulni sem tudott, de nem is kellett, a labda elsuhant a kapu fölött. Tuchel így folytatta a szériát, 2019 (Jürgen Klopp, Liverpool) és 2020 (Hansi Flick, Bayern München) után zsinórban harmadszor német szakvezető örülhetett a Bajnokok Ligája-serlegnek. S ne felejtsük el, hogy Tuchellel együtt ünnepelhetett másodedzője, Lőw Zsolt is!

A Chelsea pedig a házidöntők sorozatát építette tovább: a nyolcadik ilyen párosításból is az a csapat került ki győztesen, amelyik több BL-sikerrel rendelkezett már a döntő előtt is. A londoni klub immár kétszeres győztese a Bajnokok Ligájának, a Manchester Citynek továbbra is várnia kell az első BL-serlegére.

Bajnokok Ligája, döntő

Manchester City–Chelsea 0-1 (0-1)

Gól: Havertz (42.)