Nagy bosszúság: egy centi hiányzott a történelmi magyar éremhez

Éppen negyven év telt el azóta, hogy a távolugró Szalma László a bronzérmessel azonos eredménnyel, de rosszabb második kísérletével negyedik lett 1983-ban Helsinkiben, a szabadtéri atlétikai világbajnokságok premierjén. A kétszeres fedett pályás Európa-bajnok atléta ma a Testnevelési Egyetem tanszékvezető tanára és a paralimpiai bajnok Ekler Luca edzője. Szalma László azt reméli, hogy a közelgő budapesti világbajnokság annak doppingtisztaságával is mérföldköves esemény lehet az atlétika történetében.

Eltűnt országok, átalakult sorrend

Hihetetlen, de történelmi valóság, hogy abból az öt országból, amelynek versenyzői 1983-ban Helsinkiben a legtöbb érmet szerezték, már csak az Egyesült Államok maradt meg olyannak, amilyen akkor volt, hiszen nincs már NDK és NSZK, ahogy Szovjetunió és Csehszlovákia sem.

– Már akkor is hatalmas mezőny gyűlt össze, hiszen 180 nemzet atlétái versengtek egymással, közülük viszont csak huszonötnek jutott az érmekből – folytatta Szalma László, akinek az 1985-ben felállított 830 centiméteres távolugró országos csúcsa továbbra is a hazai örökranglista első helyén áll. – Negyven év telt el Helsinki óta, és a világbajnokságokon induló nemzetek száma már a kétszázat is meghaladja. Tavaly, az első amerikai földön megrendezett atlétikai csúcson 45 nemzet versenyzői osztoztak az érmeken, nem kis meglepetésre pedig olyan országok kerültek a legjobbak közé, mint Etiópia, Jamaica és Kenya, legjobb európaiként pedig Lengyelország csak a nyolcadik helyen végzett. A növekedés és az átalakulás azzal is magyarázható, hogy ma már teljes az egyenjogúság, a férfiak és a nők is ugyanazokban a számokban szerepelnek.

Túl gyors a tempó, nincs megállás

A Magyar Atlétikai Szövetségben alelnöki tisztet betöltő Szalma László aligha áll egyedül azzal a véleményével, hogy az élvonalba tartozó atlétáknak túl gyors tempót diktál a versenynaptár, szerinte úgy volt könnyebb a helyzetük, persze a kereseti lehetőségük is szerényebb, amikor még nem kétévente, hanem minden negyedik évben rendeztek világ- illetve Európa-bajnokságokat.

– Az az érzésem, hogy egyre inkább a pénzről szól minden, ennek pedig az a veszélye, hogy a kihívások sokasága és sűrűsége kizsigereli az atlétákat, akik, ha már kötélnek álltak, igyekeznek megfelelni a szervezők, a támogatók, a közvetítők és a közönség elvárásainak. Tudom, nem lehet visszaforgatni az idő kerekét, de nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy a felkészülés hagyományos formáját olykor a gladiátorképzés kezdi felváltani – szögezte le Szalma László.

Szalma László: Egyre nagyobb az eddigi eltiltások elrettentő ereje

Az atlétavilág elismert szakembere, aki a paralimpiai bajnok távolugró Ekler Luca edzője is, azt reméli, hogy az augusztus 19-én kezdődő budapesti világbajnokságot követően a bizonyított doppingvétségek alacsony száma kellemes meglepetést fog okozni.  

– Egyre nagyobb az eddigi eltiltások elrettentő ereje, hatékonyak az ellenőrzések és az analízisek módszerei, nehéz megkérdőjelezni a biológiai útlevelek bizonyító erejét. Aki ennek ellenére is rést keres a pajzson, és megpróbálja kijátszani a tesztelőket, azokat a holléti nyilatkozatok kitöltésének kötelezettsége is gondolkodóba ejtheti. Mindez amellett szól, hogy a budapesti világbajnokság annak doppingtisztaságával is emlékezetes esemény lehet az atlétika történetében – hangsúlyozta Szalma László, akinek a reményei szerint a nagy világverseny után ugyanolyan sok gyerek jelentkezik majd atlétának, mint 1998-ban, a magyar fővárosban megrendezett Európa-bajnokságot követően, különösképpen a kalapácsvetésben megszületett kettős magyar győzelemnek köszönhetően. Akkor Gécsek Tibor nyert Kiss Balázs előtt.

Itt is centik döntöttek:

Borítókép: Szalma László szerint az élvonalba tartozó atlétáknak manapság túl gyors tempót diktál a versenynaptár (Fotó: Teknős Miklós)