Teniszlabdazápor, autós füstbomba, sorozatos balhék – mi folyik a Bundesligában?

Romantikus és látványos harcot folytatnak a német futballklubok szurkolói hetek óta. A legkülönfélébb módokon protestálnak, egyszer teniszlabdákkal árasztják el a pályát, máskor távirányítós autókkal visznek füstbombákat a játékosok közé. De miért és ki ellen tüntetnek? Egyik oldalon a Bundesliga versenyképessége, a másik oldalon a stadionokat rendre megtöltő szurkolók érdekei állnak. Ami jelenleg a Bundesligában zajlik, az a modern futball egyik legnagyobb dilemmája: mi a fontosabb, a pénz vagy a hagyományok?

epa11092175 Security guards and players of Borussia Dortmund remove chocolate coins thrown onto the pitch by fans in protest against investors in the German Bundesliga during the German Bundesliga soccer match between 1. FC Koeln and Borussia Dortmund in Cologne, Germany, 20 January 2024. EPA/FRIEDEMANN VOGEL CONDITIONS - ATTENTION: The DFL regulations prohibit any use of photographs as image sequences and/or quasi-video. Fotó: FRIEDEMANN VOGEL

Ehhez képest nagyon unalmasan kezdődött a tüntetéssorozat még az őszi szezon végén, december közepén, amikor a Bundesliga összes meccsén tizenkét percre teljes némaságot fogadtak a szurkolók, ezzel utalva a „tizenkettedik játékos” szerepükre. Mi okozta a felháborodásukat, ami azóta is kitart, és ami miatt a tüntetések mostanra szinte már megszokott részeivé váltak a német klubfutballnak?

Ezért küzdenek a felháborodott német szurkolók

A tüntetéssorozat a DFL-t, azaz a Német Labdarúgóligát támadja, amely új tőkét akar bevonni a Bundesliga versenyképességének megőrzése érdekében a marketing- és televíziós jogok egy részének értékesítésével. A terv konkrétan az, hogy a leendő üzlettársnak húsz évre odaadják a liga bevételeinek legfeljebb nyolc százalékát, amiért cserében minimum egymilliárd eurós befektetést kérnek. Ebből a pénzből a DFL fejlesztené többek között a meccsek streamingszolgáltatását, amire azért is lenne nagy szükség, mert a Bundesliga kategóriákkal kevesebb pénzt szerez a nemzetközi közvetítési jogdíjakból, mint a rivális Premier League. Az angol bajnokság a 2022 és 2025 közötti időszakra 6,3 milliárd eurót kap a jogdíjakért, miközben a Bundesliga jelenleg mindössze évi 170 milliót keres ugyanebből.

Vödrökbe gyűjtik a csokiérméket a német pályákon. Fotó: EPA/Friedmann Vogel

Logikus a DFL szándéka, hiszen a nemzetközi porondon a német kluboknak az angolokkal – meg a spanyolokkal, olaszokkal, franciákkal – kell versenyezniük, de ha jóval kevesebb jutalékot tudnak fizetni nekik a tévés jogdíjakból, akkor eleve hátrányból indulnak. Ugyanakkor a szurkolók teljesen más szemüvegen keresztül nézik a folyamatot. Ők a sportág hagyományos értékei mellett állnak ki, nem tetszik nekik a VAR és a reklámok térnyerése sem, korábban pedig már elértek egy részsikert azzal, hogy megakadályozták a hétfő esti Bundesliga-meccsek bevezetését, ami a Premier League-ben bevett szokás, ugyancsak a tévéközvetítések miatt.

A Bundesliga ne legyen olyan, mint a Premier League

Németországban a legmagasabb az átlagnézőszám Európában: az előző idényben közel 43 ezer volt, amivel a 40 ezres angliai átlagot előzte meg az élen. A német szurkolói kultúra a stadionokban virágzik, amit az alacsony jegyárak és a szurkolóbarát meccsidőpontok is elősegítenek – nincsenek például ebédidőben kezdődő mérkőzések sem, ami Angliában szintén megszokott. A Premier League modellje a közvetítésekhez igazodik, nem a csapatokhoz és a szurkolókhoz, a német drukkerek pedig ezt az irányváltás szeretnék megakadályozni.

Így viszont a Bundesliga klubjai egyre nagyobb piaci hátrányba kerülhetnek, hiszen ott az 50+1-es szabály szerint nem kerülhet magántulajdonba a többségi tulajdonrész egy élvonalban vagy másodosztályban szereplő együttesnél sem, ezzel őrzik a hagyományokat az Angliát már ellepő külföldi befektetőkkel szemben. A szurkolók most a másik lehetséges pénzcsapot is elzárnák a marketing- és közvetítési jogok értékesítésének akadályozásával.

Ez a játék számukra ugyanis nem a pénzről szól, hanem a hagyományaik megőrzéséről. A tüntetéssorozatnak pedig van hatása: múlt héten a DFL közölte, egy befektetőjelölt, a Blackstone kiszállt a versenyből, így már csak a CVC Capital Partners maradt, amely a spanyol La Ligában és a francia Ligue 1-ben már érdekelt.

Borítókép: A Dortmund futballistái szedik össze a pályára zúdított csokiérméket (Fotó: EPA/Friedmann Vogel)