Gidsel azt hangsúlyozta, hogy a kézilabdát egész Dániában népszerűsíteni kell, és nem szabad egyetlen országrészre korlátozni a legnagyobb sportesemények megrendezését. Gidsel Koppenhága mellett Aalborgot is említette, mint az egyik lehetséges helyszínt. Álláspontja azért is érdekes, mert nem Herning ellen szónokolt, éppen ellenkezőleg, a várost nagyra tartja, de szerinte a sportág egész országot átfogó fejlődése fontosabb annál, hogy mindig ugyanott rendezzék a legfontosabb mérkőzéseket.
A politikusok visszavágtak
Gidsel elképzelése nem aratott osztatlan sikert. A közép- és nyugat-jütlandi politikusok közül többen határozottan kiálltak Herning mellett. A legmarkánsabban Helle Gade, Silkeborg polgármestere fogalmazott:
Ne vigyünk már mindent a fővárosba! Herningben nagyon jól működnek a dolgok. Megvan az infrastruktúra, rendelkezésre áll minden szükséges létesítmény. Tartsunk ki amellett, hogy a kézilabda Herningben van otthon!
A politikusok szerint nem pusztán egy sportcsarnokról van szó. Herning mögött egy egész régió található, az ott lévő klubok, vállalkozások, önkéntesek és szurkolói közösségek sorakoznak fel. Külön érdekesség, hogy Herning szerepe a következő években sem szűnik meg. A 2028-as női Európa-bajnokságon és a 2030-as férfi Európa-bajnokságon is lesznek ott mérkőzések, mielőtt a tornák más országokban is folytatódnak.
Elég lesz-e Koppenhága ereje?
Herning legnagyobb hátránya az, hogy abban a városban – különösen decemberben és januárban – nem sok mindent lehet csinálni. A kisváros szállodai kapacitásai össze sem vethetőek a főváros, Koppenhága lehetőségeivel. Egy-egy világverseny során többször előfordult, hogy a drukkerek és újságírók képtelenek voltak Herningben szálláshoz jutni, a várostól nagyon messze lévő településeken kaptak csak elszállásolást. Ilyen eset Koppenhágában aligha fordulna elő. Nagy kérdés tehát, hogyan dönt majd ebben a kérdésben a Dán Kézilabda Szövetség, amely most elodázta a végső határozatot.
