Hitet tett a NOB a transznemű sportolók mellett

Közeleg a nagy, helyesebben ellentmondásos nap, amikor bemutatkozik az olimpiák történetének első transznemű versenyzője, az ausztrál súlyemelő(nő), Laurel – született Gavin – Hubbard. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető beosztású tisztségviselők részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a témában. A NOB eltökélt a befogadás mértékének növelése mellett, ez maga az evolúció – ehhez hasonló kinyilatkoztatások hangzottak el. Van okunk félteni az olimpiai mozgalom jövőjét.

2021. 07. 30. 18:00
Weightlifting - Commonwealth Games Day 5
Laurel Hubbard. A NOB transznemű büszkesége Fotó: Alex Pantling Forrás: Getty Images

Közeleg a nagy, helyesebben ellentmondásos nap, amikor bemutatkozik az olimpiák történetének első transznemű versenyzője, az ausztrál súlyemelő(nő), Laurel – született Gavin – Hubbard. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezető beosztású tisztségviselők részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a témában. A NOB eltökélt a befogadás mértékének növelése mellett, ez maga az evolúció – ehhez hasonló kinyilatkoztatások hangzottak el. Van okunk félteni az olimpiai mozgalom jövőjét.

Hétfőn rendezik a női súlyemelés +87 kg-os súlycsoportjának versenyét. A mezőnyben az új-zélandi Laurel (született Gavin) Hubbarddel, az olimpiák történetének első transznemű sportolójával. (Az ő indulásának hátterével korábban részletesen foglalkoztunk.)

Hubbard szereplése nagy vitákat, sőt indulatokat gerjeszt. Az ő képe virít például a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) magazinjának címlapján, s a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteken kerekasztal-beszélgetést rendezett a témában több magas rangú sportvezető részvételével. Új-Zéland olimpiai bizottságát Ashley Abbott kommunikációs igazgató képviselte, a NOB-ot Christian Klaue kommunikációs vezető, Richard Budgett, az orvosi és tudományos bizottság igazgatója, Katia Mascagni a társadalmi kapcsolatokért felelős, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetséget pedig szintén egy kommunikációs vezető, Mark Cooper képviselte. Mindannyian egy követ fújtak.

A kommunikátorok véleményével nem szívesen untatnám a tisztelt olvasókat. El tudják képzelni, hogy a szponzorai sorában számos multinacionális céget felsorakoztató NOB milyen véleményen van az ügyben, de néhány idézetet azért ragadjunk ki.

Ashley Abbott szerint Laurel (született Gavin) Hubbard egyenesen példakép, s hát „példaképekre azért van szükség, mert új utakat nyitnak meg”. „Nagyszerű ezt látni Új-Zélandnak, ahogy az egész világnak.”

Laurel Hubbard. A NOB transznemű büszkesége
Fotó: Alex Pantling / Getty Images

Christian Klaue arról hablatyolt, hogy sportágról sportágra, sőt versenyszámról versenyszámra ki kell dolgozni annak a kereteit, hogy a transznemű nők milyen feltételekkel versenyezhetnek a született nők között.

A szabályozásnak a jelenleg érvényes formája a tesztoszteronszintet határozza meg bizonyos mértékben (5-10 nanomol/liter egységben). Atlétikában ez már most így van, a futószámok közül például csak 400, 800 és 1500 méteren van érdemben korlátozás. Belegondolni is borzalmas abba a bábeli zűrzavarba, ami sportágról sportágra, versenyszámról versenyszámra változtatja a szabályokat.

Herr Klaue csak kimondta a frankót:

„Ez az evolúció, ami folytatódik. Minden különböző csoport felé kinyújtjuk a kezünket, s megkezdjük velük a konzultációt az eljárásról. […] Ez voltaképpen mindenkinek az érdeke. A különböző érdekek kiegyensúlyozása.”

Gyönyörű. Ezért van szükség a mai világban kommunikációs vezetőkre, hogy a társadalmi öngyilkosságot ilyen szép szavakba csomagolják.

Ahogy mondtam, hagyjuk is a kommunikátorokat. De figyeljük csak a NOB orvosi és tudományos bizottságának elnökét!

„Fontos arra emlékeznünk, hogy a transznemű nők is nők – mondja ki rögtön az első mondatában. – És a sport befogadó szellemiségének jegyében, ha ez lehetséges, őket is be kell vonni a sportba.” Majd kimondatik a bölcsesség, csak ott merülnek fel kételyek, ahol az igazságosság alapelve sérülhet. „A NOB eltökélt szándéka, hogy növelje a sportban való részvételt, mint az egyik alapkövetelményt, ugyanakkor a legfontosabb prioritásunk a méltányosság. A jelenlegi keret vagy irányelvek, amelyeket kidolgoztak, valójában mind a biztonság, a befogadás és a méltányosság közötti egyensúlyról szólnak” – Richard Budgett a kommunikátorokat megszégyenítő kifinomultsággal képes beszélni a kérdésről.

A moderátor becsületére legyen mondva, feltette a kérdést: a született nők nem kerülhetnek hátrányba a transzneműekkel szemben? Nos, doktor Budgett erre azt bírta felelni, hogy száz éve fejlesztik a nők sportját, ez is része ennek a kérdésnek. „Az egész kérdéskört a tudomány, az idő és a tapasztalat segíti majd megoldani – szem előtt tartva, hogy minden nő kapjon esélyt.” Gyönyörű, ismét csak ezt mondhatjuk…

Aztán arról beszélt az igazgató úr, hogy mégsem olyan könnyű összehasonlítani a született és a transznemű nők teljesítményét. S különben is, Richard Budgett szerint túl van dimenzionálva a kérdésnek a született női sportolókra gyakorolt hatása. Hát persze…

Végül az igazgató úr a kérdéskört tovább tágította. „Az olimpia kiválóan alkalmas arra, hogy új ötleteket karoljon fel és lendítsen az LMBTQ+ ügyén, ebben az esetben kifejezetten a transzneműekkel. És remélem, az emberek valóban azt fogják látni, hogy mindannyian a társadalom azonos jogú tagjai.”

Csak reméljük, Richard Budgett nem arról vizionál, hogy az olimpia milyen remek LMBTQ-eseménnyé avanzsálhat a jövőben.

Hát itt tartunk. Ezek a kérdések foglalkoztatják napjainkban mindenekelőtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, az olimpiai mozgalom letéteményeseit. A kulcspozícióban lévők szerint szép jövő előtt állunk. Hadd szabadjon ebben kételkedni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.