Meglepetés a királyszámban: európai ült fel Usain Bolt trónjára!

A legutóbbi három olimpia győztese, Usain Bolt négy éve már visszavonult, ezért az atlétikai versenyek nagy kérdése volt, hogy 100 méteres síkfutásban ki ül fel a megüresedett trónra. A meglepetések sora azzal kezdődött, hogy a legnagyobb esélyes, az amerikai Trayvon Bromell el sem jutott a döntőbe, azzal folytatódott, hogy a legjobb idővel egy kínai, Szu Pi-tiang verekedte be magát a fináléba, majd azzal zárult, hogy egy európai sprinter, az olasz Lamont Marcel Jacobs ért elsőként a célba, így ő lett ebben a számban az olimpiai bajnok.

Magyar Nemzet
2021. 08. 01. 15:15
null
Az olasz Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Usain Bolt királysága volt a tét. Az olimpiai atlétikai versenyek királyszámát, a férfi 100 méter síkfutást a jamaicai klasszis 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban is megnyerte, ilyen triplázásra ebben a számban még Carl Lewis sem volt képes – ő „csak” duplázni tudott –, ám Bolt 2017-ben visszavonult, azaz üres lett a trón. Ő a játékok előtt úgy vélte, hogy Tokióban Trayvon Bromell lép majd a helyére, és ez egyáltalán nem tűnt földtől elrugaszkodott jóslatnak, hiszen a sprinter az amerikai válogatón a világ idei legjobbjával, 9,80 másodperccel győzött.

Ahhoz, hogy első számú esélyessé léphessen elő, szükség volt arra is, hogy a 2019-es világbajnok Christian Colemant a Nemzetközi Atlétikai Szövetség két évre eltiltotta tavaly májustól számítva a doppingszabályok megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy nem dopping miatt meszelték el, hanem 2019. december 9-én nem tartózkodott otthon, amikor az ellenőrök jártak nála, ez pedig egy éven belül a harmadik mulasztása volt.

Az amerikai válogatón Bromell mögött a második Ronnie Baker (9,85), a harmadik Fred Kerley (9,86) lett. Július elején Baker nyerte a Gyémánt Liga stockholmi és monacói versenyén a 100 méteres távot, míg Kerley korábban inkább 400-as futónak számított, de mostanra 100 és 200 méteren is az esélyesek közé tartozik. Tokióban a 100 és a 200 méter mellett a 4×100-as váltónak is a tagja. André de Grasse-t legutóbb a Gyulai Memorialon is láthattuk, ő nyerte a 200 méteres döntőt. A kanadai sprinter Rióban ezüstérmet nyert 200 méteren, bronzérmet 100-on és a 4×100-as váltóval. Ő az első kanadai sprinter, aki három érmet nyert egy olimpián.

 

Az olasz Lamont Marcel Jacobs meglepte az egész világot, nála esélyesebbeket győzött le
Fotó: Mirkó István

 

Ők, három amerikai és egy kanadai számítottak tehát a legesélyesebbeknek, ehhez képest Trayvon Bromell be sem jutott a döntőbe, 10,00 másodpercet futva nem került be a legjobb nyolc közé. Történelmet írt viszont Szu Pi-tiang, ő az első kínai sprinter, aki bejutott a királyszám döntőjébe olimpián, ráadásul rögtön a legjobb idővel, 9,83-mal, ami egyben Ázsia-rekord is. Ugyanennyit futott Ronnie Baker is, az olasz Lamont Marcel Jacobs pedig 9,84-gyel új Európa-csúcsot állított fel.

A tét óriási volt: Usain Bolt trónja. Korábban a mezőny csak abban gondolkodhatott, hogy ki szerzi meg az ezüstérmet, ám most a bajnoki címet lehetett megszerezni. Az ezzel járó feszültséget a brit Zharnel Hughes bírta a legrosszabbul, kiugrott, így az első rajt nem sikerült, őt pedig kizárták a döntőből. A második rajtjelre tehát csak heten lódultak meg, Szu Pi-tiang bennragadt, Lamont Marcel Jacob viszont nagyszerűen lőtt ki, és végül ő ért elsőként célba 9,80 másodperccel! A második az amerikai Fred Kerley, a harmadik pedig a kanadai André de Grasse lett. Óriási meglepetés: európai sprinter lett a király, Usain Bolt utódja!

Női hármasugrásban a kétszeres világbajnok és riói ezüstérmes Yulimar Rojas májusban 15,43 méteres eredményével az örökranglista második helyére lépett fel. A döntőben rögtön első nekifutásával 15,41 méterig repült, ami minden idők harmadik legjobbja, egyben olimpiai csúcs. Ezen utolsó ugrásával már aranyérmesként még javított, és 15,67 méterrel átadta a múltnak az ukrán Inessza Kravec 1995-ös, 15,50 méteres világrekordját. Férfi magasugrásban holtversenyben lett aranyérmes a katari Mutaz Essza Barsim és az olasz Gianmarco Tamberi: 2,37 méterig minden magasságot elsőre vittek, de a 2,39 méterrel már egyikük sem bírt.

Az olaszok fél órán belül két aranyat nyertek, a célba érő Jacobs egyenest a már ünneplő Tamberi karjaiba rohant. A kétszeres világbajnok Barsim a londoni bronz és a riói ezüst után gyűjtötte be a legfényesebb olimpiai medált.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.