Kína a világ legnagyobb környezetszennyezőjéből és a fosszilis tüzelőanyagok vezető elégetőjéből ezekben az években egy huszárvágással a megújuló energiaforrások élharcosává válik. Míg korábban az állami cenzúra igyekezett kitörölni az ember ipari tevékenysége következtében változó éghajlat és a környezetszennyezés témáját a köztudatból, hirtelen visszájára fordult a helyzet. Talán az egyre tagadhatatlanabb és fojtogatóbb kínai szmoghelyzet, talán a Trump-adminisztráció tudományt és realitásokat semmibe vevő politikájában meglátott lehetőség ösztönözte erre a kínai állampártot. Az eredmény szempontjából majdnem mindegy. Az ország pénzügyi, fizikai és humánerőforrásainak ismeretében nem is nevezhető csodának, hogy Kína máris az élre tör a nap-, szél- és vízenergia kihasználásában (de eközben egyelőre marad a világ legnagyobb környezetszennyezője is). A legnagyobb naperőmű máris az övék, és a folyamat végét senki sem látja.
4 millió napelemtábla alkotja jelenleg a Longjanghszia-gáti napelemparkot, magasan, a Tibeti-fennsíkon, írja a The Guardian. Hosszú kilométereken keresztül repülhet úgy a látogató a park fölött, hogy mindenhol csak csillogó kék szilíciumtáblákat lát.
27 négyzetkilométer az erőmű területe. A létesítményben a modernitás és a jól megszokott pártállami díszletek vegyülnek egymással. A bejáratnál Hszi Csin-ping elnök hatalmas portréja köszönti a belépőket, fölötte az új jelmondatok: „Támogasd a zöld fejlesztéseket! Fejleszd a tiszta energiatermelést!”
6 milliárd (253 milliárd forint) jüanba került az erőmű építése, de még egyáltalán nincs kész. Az építkezés 2013-as kezdete óta folyamatosan terjeszkedik a létesítmény.
850 megawatt villamos energiát tud termelni az erőmű jelenlegi állapotában. A létesítményt építő (persze állami) vállalat igazgatója elmondta, hogy „Donald Trumppal, a klímaváltozás-tagadóval” ellentétben ők tudják, hogy a felmelegedés valóságos, és veszélyt jelent az egész emberiségre. Éppen ezért fontos számukra a napenergia.
200 ezer háztartást tud most árammal ellátni a naperőmű. Hogy ez sok vagy kevés, az értelmezés kérdése. A paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt, és az ország áramfogyasztásának 53 százalékát fedezi.
18 százalékos a napelemek jelenlegi átlagos hatásfoka (tehát a rájuk eső napfény energiájának 18 százalékát képesek elektromos árammá alakítani), de a kínai befektetők úgy számolnak, hogy ez egy-két év alatt legalább 20 százalékra emelkedik. Emellett folyamatosan csökken a napelemek ára, így az általuk termelt áram is olcsóbb lehet.
110 gigawatt energiát készül termelni Kína 2020-ra napelemek segítségével, és további 210 gigawattot akar kinyerni a szélturbinákból. Ez még mindig igen kevés az ország teljes, 5,4 billió kilowattórás energiafogyasztásához képest, mégis
2,5 billió jüan (104 billió forint, a négyes után még tizenkét nulla van) befektetésre lesz hozzá szükség az elkövetkező egy-két évben.
20 százalékát szándékozik fedezni energiaigényének az ország 2030-ra megújuló forrásokból. Arról nincsenek hírek, hogy ez az ígéret mekkora vagyon befektetését teszi szükségessé.
13 millió új állás keletkezik a várakozások szerint az elvileg virágzásnak induló megújulóenergia-iparban.
