Az Egyesült Államok harci szituációban először vetette be hadereje legnagyobb nem nukleáris bombáját. Ez a GBU–43/B Massive Ordnance Air Blast (MOAB): nagy tömegű lőszerrel levegőben felrobbanó bomba, amelynek beceneve: „minden bombák anyja” (Mother of all Bombs). A robbanóeszközt április 17-én dobták le először, hogy megsemmisítsék az Iszlám Állam terrorszervezet afganisztáni barlangrendszerét. Míg a nagy erejű nem atombombák a nagyhatalmak hadseregeinek legerősebb, háborús helyzetben alkalmazható fegyverei, addig a nukleáris fegyverek – a fennálló világrend szerint – csak elrettentésre vannak, és a két, Japánra dobott második világháborús bomba óta senki sem döntött újbóli bevetésük mellett. Bár a MOAB-nak és társainak az alkalmazása nem vált ki a világ közvéleményéből az atomfegyverekhez fogható ellenszenvet, legnagyobb képviselőik pusztító ereje – és az ellenségre gyakorolt megfélemlítő hatásuk – így is döbbenetes.
9800 kilogramm a MOAB tömege. Általában egy Lockheed MC–130 típusú bombázóról dobják le (ahogy tették április 17-én is), majd zuhanás közben gps vezeti célra, írja a CNN.
14 éve állította hadrendbe az amerikai légierő. Első tesztjére csupán néhány nappal az iraki háború megindítása előtt került sor. Tervezője Albert Weimorts, a légierő kutatóintézetének mérnöke.
9,19 méter hosszú és 103 centiméter átmérőjű a bomba. Bár barlangrendszerek ellen is bevethető, nem képes áttörni vastag sziklarétegeket. Még becsapódás előtt, a levegőben robban.
11 tonna tnt erejével egyezik meg a robbanóereje, töltete 8500 kilogramm tömegű.
94 IÁ-harcost, közöttük négy parancsnokot öltek meg a mostani légitámadásban. Civil áldozatokról nem érkeztek hírek. Trump elnök „újabb sikeres munkának” nevezte a műveletet.
15 darabot építettek eddig a MOAB-ból, amelyek közül kettőt robbantottak fel próbaképpen, így még 12 áll bevetésre készen.
170 ezer dollárba (50 millió forint) kerül egy óriásbomba. Nem számít különösebben drágának. Ennek oka, hogy a MOAB felépítése nem különbözik jelentősen a kisebb bombákétól, csupán jóval nagyobb náluk.
4-szer erősebb a MOAB-nál vetélytársa, az orosz FOAB (vagyis minden bombák atyja), amelynek létére a MOAB bevetése után néhány nappal emlékeztette a világot az orosz hadsereg.
44 tonna tnt robbanóerejének megfelelő pusztítóereje van a FOAB-nak, és az amerikai óriásbombára adott stratégiai válaszképpen fejlesztették ki 2007-ben. Ez a világ legnagyobb konvencionális bombája.
300 méter a FOAB robbanási sugara, nagyjából a duplája a MOAB-énak. Ez is a levegőben robban, és bár hagyományos fegyvernek számít, hatása szinte megegyezik a kisebb taktikai atombombákéval. A rombolóerő főként a hangsebességgel terjedő lökéshullámnak, illetve a korábbi robbanószerek által gerjesztett hőmérsékletnél sokkal forróbb gázoknak köszönhető. Tesztelése után az egyik orosz parancsnok csak így jellemezte hatását: a robbanási sugáron belül „egyszerűen minden elpárolog”.
6800 kilogramm volt „mindössze” a tömege az amerikaiak MOAB előtti óriásbombájának, a BLU–82-nek. A vietnami háborúban és Afganisztánban is bevetették őket, összesen 225-öt építettek belőlük. Százszorszépnyírónak becézték, mivel ledobása teljesen eltüntette a vegetációt a hadszíntérről. Érdekesség, hogy kisebb méretének (360 centiméter hosszú és 140 centiméter átmérőjű) dacára robbanási sugara jóval nagyobb, mint utódaié: 1,5 kilométer is lehet.
