Megtaláltuk II. Erzsébet magyar rokonait

Rhédey Klaudia egy morganatikus házasság révén lett Württembergi Sándor felesége és Hohenstein grófné. II. Erzsébet királynő az ükanyjaként gondolhat rá vissza.

Bernáth Zoltán nagyanyja, Rhédey Ida már az 1920-as években mesélt unokájának az őséről, akire a család rendkívül büszke volt akkor és az most is. Az 1812-ben Erdőszentgyörgyön született Rhédey Klaudia ugyanis az angol királynő magyar ükanyja. A család magyar gyökereit, mint tényt ugyan gyakran megemlítik a hírekben, de azon túl nem szólnak többet Rhédey Klaudiáról, ahogy leszármazottainak vérvonaláról sem. Bernáth Zoltán kisgyermekként ismerte meg a családi legendáriumot, amelyet neki köszönhetően most itt a SZEMbeszédben mi is megismerhetünk.

Az interneten könnyen utána lehet olvasni a Rhédeyeknek: nemcsak erdélyi fejedelem van a soraik közt, őseiket egészen Aba Sámuel királyig vezetik vissza. Bernáth Zoltán elmondása szerint a család mérhetetlenül büszke gyökereire. Rhédey Klaudia története, ha fogalmazhatok így: hab a tortán.

A 19. században a felső tízezerhez tartozó családnak palotája volt Bécsben, a városban, amely Zoli bácsi szerint akkoriban a vidámság, és a tánc  fővárosa volt. A Rhédey nagymama elmesélése szerint a württembergi király unokaöccse, Würtembergi Sándor herceg 1830-ban egy udvari bálon vette észre a gyönyörű magyar lányt. A fáma úgy tartja, a fiatalok ahogy egymásra pillantottak úgy szerelembe is estek.

„Württembergi Sándor azon gondolkozott, hogy hogyan juthat Klaudia közelébe, tudniillik annak idején a bálokon táncrendek voltak. Klaudiának le voltak kötve a táncpartnerei. A feltevés szerint egy Nádasdi gróf, aki jóban volt Württembergi Sándorral, közölte vele, hogy ő is táncol Klaudiával, s akkor majd beszél vele. Végül a gróf párt cserélt a herceggel, és így jöhetett létre a találkozás” – meséli a 97 esztendős Bernáth Zoltán.

A szerelem nagy úr, mint fogalmaz, de gyorsan hozzá is teszi, hogy a folytatás nem volt leányálom a két előkelő ifjú  számára. A Württembergi királyi ház ugyanis közölte Sándorral, hogy tudomásul veszik a Klaudiával kötendő házasságot, de azt nem tartják egyenlőnek. Mindezt Klaudia apja, Rhédey László csak az eljegyzés napján tudta meg. Zoli bácsi szerint a gróf dühbe gurult és majdhogynem kidobta Württembergi Sándort az erdőszentgyörgyi kastélyából. A családi legendárium szerint Klaudia és a herceg szerelme csak azután teljesedhetett be, hogy a Rhédey család feje elhunyt. Württembergi Sándor kitartását jól példázza az is, hogy az öt év várakozás alatt megtanult magyarul. A szerelmesek 1835 május 2-án Isten színe előtt megesküdtek.

Katona Csaba, az MTA BTK TTI történésze szerint Sándor herceg azzal, hogy elvette Klaudiát, egyenesen rangon aluli, úgynevezett morganatikus házasságot kötött. Hitvese ugyanis hiába volt grófnő, nem uralkodóházból származott, így Klaudia nem viselhette a hercegné címet sem.

„Helyette a Hohenstein grófné címet kreálták neki. Gyermekei sem örökölhették apjuk rangját, hanem ők is Hohenstein grófok lettek. Tudatos dinasztikus házasságról tehát egyáltalán nincs szó. Történelmietlen lenne megközelíteni egy 1835. évi házasságot egy évtizedekkel későbbi esemény, az angol királyi házzal kialakuló rokonság felől” – magyarázza a történész.

Bernáth Zoltán a kedvünkért egyszerűen, és érthetően lerajzolta Klaudia leszármazottainak sorát egészen II. Erzsébet királynőig.

Sorozatunk második részében Rhédey Klaudia története mellett már a Windsor családot is górcső alá vesszük. Ugyanakkor kiderül az is, hogy Magyarországon mikor válik nosztalgikussá a világ egyik leggazdagabb családjának és magyar gyökereinek története. Folytatjuk.