Romjaiból építik fel a középkori magyar birodalmat

Régészek, grafikusok, filmesek azon dolgoznak, hogy az évszázadok során elpusztult középkori emlékeink újra méltó fényben ragyogjanak. Visegrádon jártunk.

Néhány évvel ezelőtt Londonban lenyűgözött a Tower kiállítása, ahol ötvözték egymást a restaurált tárgyak és a 3D rekonstrukciók. Az első folyosón VIII. Henrik egy kis játékfiguraként kelt életre, az újabb és újabb termekben pedig egyre inkább megismerhettem a brit uralkodók világát. Az a hiánypótló munka, amit itthon Buzás Gergely és kollégái elkezdtek, ezt az utat követi. Magyarként persze az, hogy a visegrádi múzeumban megismerhetem a diósgyőri, vagy éppen a simontornyai vár 'valóját', az sokkal többet jelent számomra egy rekonstruált világnál. „Múltunk rekonstruálása a régész alapfeladata, s valójában ez a megismerés legfontosabb eleme” – vallja Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.

„Tulajdonképpen ez az újfajta rekonstrukciós módszer ilyen szempontból a kutatásnak is számos új lehetőséget ad, és természetesen rengeteg új kihívást is jelent. Ugyanakkor azért is fontos, mert ha a látogató megérti azt, amit mutatunk neki, akkor sokkal jobban felismeri az értékeket, és ő maga is jobban fogja becsülni azokat a régészeti maradványokat, amelyek egy laikusnak első látásra csak egy rossz, törött cserepet vagy egy rozsdás vasdarabot jelentenek. Viszont ha láthatja, hogy az adott lelet tulajdonképpen minek a maradványa, és abból mi mindenre lehet következtetni, akkor föl fogja ismerni, hogy valóban ezeket meg kell őrizni, ezekre vigyázni kell, és valóban évezredes múltnak az emlékei, valójában a közös örökségünk” – mondta el az MNO-nak Buzás Gergely.

Ahogy videónkból is kiderült, az idei ásatás leletei arra engednek következtetni, hogy az ispáni központot egy família irányíthatta. Mindez megváltoztathatja az államalapítás kori ispáni szervezet képét is.

Buzás Gergely elmondta, hogy az idei Sibrik-dombi ásatás egy korábbi műszeres felmérésen alapult, amelynek értékei alapján már az ásatás előtt modellezték az egykori ispáni vár rekonstrukcióját. A földradaros mérésből az is kiderült, hogy egy templom állt az ispáni vár közepén.

„Tulajdonképpen már előre meg kellett modelleznünk, hogy hogyan is nézhetett ki a templom. Egy nagyon kis tévedésünk van a modellben, de egyébként megfelel a későbbiekben feltárt valóságnak. A templom közepén találtunk egy nagyon előkelő, falazott sírt, ahonnan ugyan a csontokat kiemelték a középkorban, és valószínűleg Visegrád első ispánjának a sírját ismerhetjük fel benne, de bennmaradt egy aranygyűrű, ami a mérete alapján férfié lehetett” – magyarázza Buzás.

A szakember hozzátette, hogy egy-egy rekonstrukció elkészítése nem egyszemélyes munka, feladatok szerint osztják meg egymás közt.

„Az épületeknek a korrekt régészeti és művészettörténeti szempontból pontos megépítése a feladatom. Ahhoz, hogy ez megjeleníthető legyen a nagyközönség előtt, olyan grafikai utómunkát igényel, ami sokszor még időigényesebb és még nagyobb szakértelmet kíván, mint a régészeti kutatómunka”  – mondta a Mátyás Király Múzeum első embere.

A visegrádi múzeumban megtekinthető rekonstrukciók nem csupán a látványról szólnak. Buzás Gergely szerint a múzeumnak nagyon fontos, hogy azok a gyerekek, akik eljutnak Visegrádra, ne egy unalmas és rossz helyként emlékezzenek a múzeumra, ahova soha többé be nem teszik a lábukat. Egy olyan miliőt kívántak létrehozni, ahol izgalmas, változatos, a fiatalok fantáziáját is megmozgató installációt ismerhetnek meg, ahová majd érdemes lesz felnőttként is visszatérni.

„Valóban talán ez a kulcsa az egésznek, hogy meg kell mozgatni a látogató fantáziáját. Egy gyereket ma már nem lehet megvesztegetni néhány egyszerű ceruzarajzzal. Azt a gondosságot, azokat a vizuális értékeket kell felmutatni neki, amihez ő hozzászokott. Ez azért fontos, mert tulajdonképpen egy verseny folyik a gyerekekért és nem csak a gyerekekért, hanem tulajdonképpen ezen keresztül az egész társadalom érdeklődéséért. Ha mi nem tudjuk a saját múltunkat, a saját történelmünket számukra érthető, érdekes, figyelemfelkeltő módon bemutatni, akkor valóban a videojátékoknak a világa lesz az, ami elvonja az ő figyelmüket, és akkor bizony elfeledkeznek arról a múltról, amit a magyar történelem jelent számukra” – véli a múzeumigazgató.

Buzás Gergely kiemelte, a történelem a legváltozatosabb és a legmeglepőbb fordulatokkal bővelkedik. A videojátékok vagy éppen a fantasy filmek által megteremtett világgal szemben egy emberközelibb, ráadásul nemzeti kincseinken alapuló világ részeseivé válhatunk. A szakember elmondta, míg más nemzeteknek ma is állnak a középkori katedrálisai, várai, addig itthon a háborúk és fosztogatások nemcsak megtizedelték, hanem alig hagytak emlékeket a föld színe felett. Ők ezért is fordítanak különös gondot arra, hogy bemutassák a földben rejlő gazdag múltat, és annak szellemét.