Kereszthegy: számkivetettként őrizték az emlékeket

A veteránok történetei olyan erővel hatnak majd az utókorra, mint korábban például a török kor hőstettei.

Ennek a két világnak egy különleges pillanata, találkozása volt, mikor az eskütétel forgatásán megjelentek az igazi 21-es határvadászok.

Nagy Józsi szerint a film hét főszereplőjének hosszú élete elgondolkodtatja az embert: hogy lehet ennyi szenvedés után még mindig mosolyogni. Úgy véli, ők valóban erkölcsi példák lehetnek a fiatalság számára, mert életszeretet tanulhatunk tőlük. A gyergyóremetei történész úgy gondolja, ahogy az interjúkból, úgy az illusztrációk forgatásán átélt pillanatokból is lehet tanulni.

„Hiába bújom a második világháború honvédségének történetét, sok mindent egyszerűen nem lehet könyvekből megérteni. A forgatások során élmény volt látni a honvédeket a lövészárokban megfeszült arccal küzdeni, miközben tüzeltek a képzelt ellenségre. De a remetei eskütételt sem felejtem el talán soha, mikor a korabeli eskü szövegét a hagyományőrzők egységesen, csengő hangon harsogták Igler Attila (a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület vezetője – a szerk.) szavait ismételve, mely betöltötte a hegyoldalt. Mindezt úgy, hogy velük szemben ott ült négy háborús veterán, akik talán azt sem értették, hogyan kerültek oda 70 év után ismét a határvadászok” – vélekedik Józsi.

Illésfalvi Péter, a  HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály főtanácsosa, az alkotás szakértője szerint a film egyértelműen a helytállásról, a haza védelméről, a szűkebb pátriához való ragaszkodásról szól. Úgy véli, a Kereszthegy emblematikus hely a környéken élő ember számára.

„A Kereszthegy nemcsak a Görgényi-havasok egyik uralkodó magaslata a Gyergyói-medence nyugati pereme fölött, hanem sokaknak tájékozódási pont talán lelki síkon is. 1944 ősze óta pedig minden bizonnyal további jelentéstartalmakkal gazdagodott a hegycsúcs neve, hiszen Magyarországot, az otthont védő székelyek vére öntözte földjét” – magyarázza Illésfalvi.

Józsi hozzátette, 1944-ben egy bizonyos Antal János gyergyószentmiklósi honvéd versben teszi meg a hősök emlékművének a Kereszthegyet, erre a magaslat jellegzetes kereszt alakja is motiválhatta őt.

„A csíkszeredai Ivás István Az utolsó székely határőrök című könyvében találkoztam először a verssel, és azonnal megihletett. Hiszen a gyergyói 65. székely határvadászcsoportnak valóban csak ez az egy emlékműve van ma is” – mondja a remetei történész.

Illésfalvi Péter szerint az üzenet valójában a fiataloknak szól, akik mára egy olyan, egyre betegebbé váló társadalmi közegben nőnek fel és élik mindennapjaikat, ahol az évszázadokon át hagyományosnak számító, közösségfenntartó szerepek és értékek lassan semmivé válnak.

Az egyetemes rend szerint azonban a fiatalok – még ha gyakran tudatosan rejti is el ezeket előlük a világ – mégis áhítják a tiszta, markáns kapaszkodókat, s Illésfalvi szerint a Kereszthegy lehet ilyen.

„A film nem öncélú köldöknézés, hanem közelmúltunk egyszerre szép és fájdalmas korszaka egy részletének hiteles bemutatása az emberi helytállás nagyszerű példáival. Ezért bízom abban, hogy az erdélyi bemutatókörút némiképp oltani fogja azt a 'szomjat', amelyet az ilyen produkciók több évtizedes hiánya előidézett, s a Kereszthegy ennek okán méltán számíthat sikerre” – vélekedik Illésfalvi Péter.

„Egyszer egy székely tüzér veterán a lövegtípus megnevezésekor azt mondta: „Hát, mi Gábor Áron rézágyúját használtuk.” Elképedtem, hogy azért ennyire ne túlozzunk, de rájöttem később, hogy ő bizony nem túlzott” – mondja Józsi. Szerinte a kommunista diktatúra számkivetettségében, ahol bűn volt a szenvedéseikről beszélni, ahol a katonai múlt kibeszélése akár megtorlással is járhatott, a lelki egyensúly és önbecsülés megőrzése csak belső fegyelemmel és a múltból örökölt tisztánlátás megőrzésével volt lehetséges. A veterán saját magának vagy éppen szűk körben, a családjának, barátainak mondhatta el – függetlenül attól, hogy mit gondolt erről az állam –, hogy ő ugyanolyan egyszerű katona volt, aki a hazáját védte tüzérként, mint 1848-ban Gábor Áron.

– Ezzel a gondolattal lassan azonosult, és Gábor Áronnal egy alakulatba került öreg korára, hogy együtt küzdjenek az emberi igazságtalanság ellen. Hiszen aki keresztülment a második világháború szenvedéssel teli eseményein, örökre átértékelte életét – tette hozzá Nagy Józsi, a Kereszthegy társrendezője.