A középkori Esztergom föld alatt rejlő kincsei után kutatnak a régészek, akik a Várhegyen három helyszínen is feltárást folytatnak. Az idei célkitűzéseik közt szerepel az úgynevezett Szent Vid-templom feltárásának befejezése, továbbá a palota alatti középkori kőbánya területének feltárása és az alatta elterülő hegypalást kutatása.
A szakemberek a feltárást dr. Horváth István múzeumigazgató 80-as évekbeli kutatásai alapján folytatják, aki már akkor azt feltételezte, hogy a videónkban is bemutatott maradványok a Szent Vid-templom részei lehetnek. A legfrissebb eredmények alátámasztják ezt a feltételezést. Major Balázs elmondta, a Szent Vid-kápolna, vagy ahogy egy XIII. századi oklevél említi, bazilika egy nagyon különleges építmény lehetett. Hozzátette, a kora Árpád-korból kevés olyan épület került elő, amely legalább egy pontján hatméteres magasságban a boltozatzáradékig áll. A méretei mellett azonban még legalább két jellemzője miatt mondhatjuk, hogy az azonosított Szent Vid-templom egyedülálló.
– Kéthajós templomok akadnak Nyugat-Európában, de nem nagy számban, tőlünk keletebbre elterjedtebb. Messze menő következtetéseket azonban egyelőre nem kell levonni. Logikus magyarázat lehet a ritka jelenségre, az egyenes szentélyzáródásra, a relatíve furcsa alaprajzra, hiszen itt nyilvánvalóan a hegy földrajzához, topográfiájához kellett igazodni. Az már az ásatásokból világosan kiderült, hogy a nyugati homlokzat nem fog előkerülni. A török ostromok idején, amikor a Prímás-sziget orrán üzemelő ostromütegek ripityára lőtték a környéket, leszakadhatott az épület délnyugati sarka. Amikor ezt körbeássuk, akkor látjuk majd meg, hogy mi maradt a padlórétegből, és, hogy hol hasadt ketté a templomunk – mondja Major Balázs, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője.
A Vármúzeum alatt, a Fehér Toronynál egy másik területen is kutatnak a régészek. Egészen különleges a helyszín, hiszen a középkori vár szemétdombját veszik górcső alá. Mint azt Major Balázs elmondta, itt valójában több évszázad menüje halmozódott föl, de a konyha kiöntőjén nemcsak az ételmaradékok kerültek a várfalon túlra. A nagy átépítések során ide öntötték ki többek között az idejétmúltnak vélt kályhacsempéket is. Ilyen griffes, oroszlános motívumokkal díszített darabok már a dr. Horváth István által vezetett korábbi ásatásokon is napvilágra kerültek.