Eddig ismeretlen Árpád-kori leleteket találtak

A Szent Vid-kápolna nagyon különleges építmény lehetett. Videóriport az ásatásról.

A középkori Esztergom föld alatt rejlő kincsei után kutatnak a régészek, akik a Várhegyen három helyszínen is feltárást folytatnak. Az idei célkitűzéseik közt szerepel az úgynevezett Szent Vid-templom feltárásának befejezése, továbbá a palota alatti középkori kőbánya területének feltárása és az alatta elterülő hegypalást kutatása.

A szakemberek a feltárást dr. Horváth István múzeumigazgató 80-as évekbeli kutatásai alapján folytatják, aki már akkor azt feltételezte, hogy a videónkban is bemutatott maradványok a Szent Vid-templom részei lehetnek. A legfrissebb eredmények alátámasztják ezt a feltételezést. Major Balázs elmondta, a Szent Vid-kápolna, vagy ahogy egy XIII. századi oklevél említi, bazilika egy nagyon különleges építmény lehetett. Hozzátette, a kora Árpád-korból kevés olyan épület került elő, amely legalább egy pontján hatméteres magasságban a boltozatzáradékig áll. A méretei mellett azonban még legalább két jellemzője miatt mondhatjuk, hogy az azonosított Szent Vid-templom egyedülálló.

– Kéthajós templomok akadnak Nyugat-Európában, de nem nagy számban, tőlünk keletebbre elterjedtebb. Messze menő következtetéseket azonban egyelőre nem kell levonni. Logikus magyarázat lehet a ritka jelenségre, az egyenes szentélyzáródásra, a relatíve furcsa alaprajzra, hiszen itt nyilvánvalóan a hegy földrajzához, topográfiájához kellett igazodni. Az már az ásatásokból világosan kiderült, hogy a nyugati homlokzat nem fog előkerülni. A török ostromok idején, amikor a Prímás-sziget orrán üzemelő ostromütegek ripityára lőtték a környéket, leszakadhatott az épület délnyugati sarka. Amikor ezt körbeássuk, akkor látjuk majd meg, hogy mi maradt a padlórétegből, és, hogy hol hasadt ketté a templomunk – mondja Major Balázs, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője.

A Vármúzeum alatt, a Fehér Toronynál egy másik területen is kutatnak a régészek. Egészen különleges a helyszín, hiszen a középkori vár szemétdombját veszik górcső alá. Mint azt Major Balázs elmondta, itt valójában több évszázad menüje halmozódott föl, de a konyha kiöntőjén nemcsak az ételmaradékok kerültek a várfalon túlra. A nagy átépítések során ide öntötték ki többek között az idejétmúltnak vélt kályhacsempéket is. Ilyen griffes, oroszlános motívumokkal díszített darabok már a dr. Horváth István által vezetett korábbi ásatásokon is napvilágra kerültek.

– Egy hosszú kronológiai szekvencia van a rétegekben, ami ma már nagyon kevés helyen figyelhető meg a Várhegyen. A mindennapi élet számos aspektusára lehet ezekből következtetni, de csak akkor, hogyha ezt pontosan bontják, ezért haladunk most ilyen nagyon lassan. Rétegenként kanalazzunk le az egykori lerakódásokat, melyeket több méretű szitarendszeren rostálunk át, ahonnan a leleteket különgyűjtjük, és az átrostált földet vízzel tisztítjuk, flotáljuk, hogy egy halpikkely, egy apró mag se maradjon ki a feldolgozásból – magyarázza a régész.

Major Balázs hozzátette, a leleteket ezután a régészek mellett archeobotanikusok és archeozoológusok fogják megvizsgálni. A következő hetekben további izgalmas leletekre számítanak a kutatók. Videónkban Major Balázs és Wierdl Zsuzsanna restaurátor beszél a kutatás eredményeiről, céljaikról, s a királyok, hercegnők lábnyomáról:

Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója elmondta, a Vár és a Várhegy fejlesztésére, rekonstrukciójára több ütemű terv készült, amelynek többek közt része a Szent Vid-kápolna feltárása és műemléki konzerválása-bemutatása is. A terv egy nagyobb tudományos és műemlékvédelmi elképzelés részeként benyújtásra került az Árpád-ház Programban, amelyről részletesen itt olvashatnak. Az esztergomi ásatás eredményeiről pedig majd mi is beszámolunk itt, a SZEMbeszédben.

Korábbi posztjainkat itt olvashatják.