– Egy hosszú kronológiai szekvencia van a rétegekben, ami ma már nagyon kevés helyen figyelhető meg a Várhegyen. A mindennapi élet számos aspektusára lehet ezekből következtetni, de csak akkor, hogyha ezt pontosan bontják, ezért haladunk most ilyen nagyon lassan. Rétegenként kanalazzunk le az egykori lerakódásokat, melyeket több méretű szitarendszeren rostálunk át, ahonnan a leleteket különgyűjtjük, és az átrostált földet vízzel tisztítjuk, flotáljuk, hogy egy halpikkely, egy apró mag se maradjon ki a feldolgozásból – magyarázza a régész.
Major Balázs hozzátette, a leleteket ezután a régészek mellett archeobotanikusok és archeozoológusok fogják megvizsgálni. A következő hetekben további izgalmas leletekre számítanak a kutatók. Videónkban Major Balázs és Wierdl Zsuzsanna restaurátor beszél a kutatás eredményeiről, céljaikról, s a királyok, hercegnők lábnyomáról:
Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója elmondta, a Vár és a Várhegy fejlesztésére, rekonstrukciójára több ütemű terv készült, amelynek többek közt része a Szent Vid-kápolna feltárása és műemléki konzerválása-bemutatása is. A terv egy nagyobb tudományos és műemlékvédelmi elképzelés részeként benyújtásra került az Árpád-ház Programban, amelyről részletesen itt olvashatnak. Az esztergomi ásatás eredményeiről pedig majd mi is beszámolunk itt, a SZEMbeszédben.
Korábbi posztjainkat itt olvashatják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!