Nem csak a britek lépnek ki az EU-ból

Miről szólt a brexit? Nagy-Britannia uniós tagságáról? Pedig nem csak Nagy-Britannia lakossága döntött.

A napokban számtalan helyen foglalkoztak a brexit esélyével, lehetséges hatásaival; az egyik rádión a neves szakértővel folytatott beszélgetést úgy zárta le a műsorvezető, hogy „meglátjuk, csütörtökön hogyan döntenek az angolok”. Pedig nyilvánvalóan nem Anglia kilépéséről szólt a népszavazás.

Azzal az emberek többsége tisztában van, hogy Anglia nem ugyanaz, mint Nagy-Britannia, illetve az Egyesült Királyság, mégis gyakran hallani, hogy az egész országot Anglia néven említik. Egy skótot, walesit, északírt talán nem akkora otrombaság leangolozni, mint egy erdélyi vagy partiumi magyart lerománozni – sok egyéb ok mellett azért sem, mert döntő többségük angolul beszél –, de komoly, igényes szövegben nincs helye ilyen pongyolaságnak.

Más a helyzet Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság fogalmának összekeverésével: ez már bocsánatos „bűn”, sőt megengedhető pontatlanság. Az Egyesült Királyság teljes neve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága – már ebből is egyértelmű, hogy Nagy-Britannia csupán egy alkotóeleme. Nagy-Britannia Anglia, Wales és Skócia egyesülésével jött létre, Nagy-Britannia Egyesült Királysága 1707-től 1800-ig létezett. Írország bekebelezésével megalakult Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, amelynek helyébe – Írország nagyobb részének függetlenné válása nyomán – 1927-ben lépett a mai államalakulat: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Ha megnézzük a néhai Nagy-Britannia zászlaját, feltűnik, hogy a mai, Union Jack néven ismert lobogóhoz képest valami hiányzik: a vörös harántkereszt, az írek Szent Patrik-keresztje. Ez a zászló világosan mutatja a Nagy-Britannia és Egyesült Királyság közti különbséget.

Miért nevezik akkor brexitnek a kilépést? Ugyan az angol nyelvterületen voltak próbálkozások a pontosabb UKxit és Uxit kifejezések bevezetésére, ezek nem jártak sikerrel, nem kis részben azért, mert a brexit a jóval korábban megszülető grexit szó mintájára jött létre. (A szó eredetével, helyes írásmódjával egy korábbi írásunkban foglalkoztunk.)

Az infó vagy az info a helyes? A -stul-/stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról és sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Korábbi írásainkat itt találja.

Az Egyesült Királyság és Nagy-Britannia összekeverése nagyjából annyira pongyola megfogalmazás, mint amikor Budapest helyett Pestet mondunk. Nagy-Britannia mint ország hivatalosan nem létezik, ezért az értelmezést nem zavarja, ha az Egyesült Királyságot ezen a néven említik. Minden bizonnyal az Egyesült Királyság alattvalóinak számító íreket – azaz az északíreket – kevésbé bántja, ha egy régvolt államalakulathoz sorolják, mint ha angolnak nevezik őket.

Ritkábban megfigyelhető hiperkorrekció is. A „minden bogár rovar” alapján természetesen nem hiba, ha az angolokra britként hivatkozunk, de előfordulhatnak esetek, amikor nem szerencsés a megfogalmazás. Mindjárt itt van a labdarúgó-Európa-bajnokság, ahol azonos csoportba, a B jelű kvartettbe került Wales és Anglia, s az angol válogatott drukkereire gyakran csak brit szurkolóként hivatkoztak. Kivel játszottak a britek? Erről eszünkbe juthat az osztrák–magyar mérkőzés kapcsán sokat emlegetett vicc, miszerint Ferenc József megkérdi: „És kivel játszunk?” A nyolcaddöntőben ráadásul újabb Egyesült Királyság-rangadót rendeznek: Wales és Észak-Írország mérkőzik meg egymással. Ha a mieink megverik Belgiumot, biztosan egyesült királyságbeli ellenfelet kapnak. Lehet, hogy velünk játszhatnak utoljára az Egyesült Királyság tagjaként Európa-bajnokságon.