Brexit: mint annyi más szót, ezt is a görögöknek köszönhetjük. Egyrészt voltak szívesek megalkotni az ex (ki) és a hodosz (út) morfémából az exodosz szót, amely aztán megjelent a latinban, majd onnan átkerült más nyelvekbe, egyebek mellett az angolba, exit formában. Másrészt voltak szívesek csődközeli helyzetbe kerülni, aminek következtében felvetődött Görögország kilépése, kizárása az eurózónából, sőt akár az Európai Unióból is. Egy pont négy évvel ezelőtt megjelent, Ebrahim Rahbari és Willem Buiter, a Citigroup közgazdászai által jegyzett tanulmányban tűnt fel először a grexit, vagyis ahogy az eredeti szövegben szerepel: a Grexit szó.
A kifejezés szóösszevonással született a Greek exit szókapcsolatból – B betűs testvére pedig a British exit kifejezésből. Angol szövegben csak a Grexit és a Brexit alakkal találkozhatunk, hiszen az angol nyelvben nemcsak a tulajdonnevek, hanem többnyire a tulajdonnévből alkotott melléknevek, köznevek is nagy kezdőbetűsek: Hungarian, Fordism, Rembrandtesque, Latinisation – de kisbetűs kifejezésre is van példa: gerrymandering, cardigan.
Ha átveszünk egy idegen köznevet, melléknevet, határozószót vagy igét, a magyar helyesírás szerint kis kezdőbetűvel írjuk: még a minden főnevet nagybetűvel kezdő német nyelvből átemelt anschluss szó is kis a-val írandó magyar szövegben. (A tulajdonneveket azonban eredeti formájukban hagyjuk, például hiába kell a magyarban az újságok, hetilapok, folyóiratok címének a kötőszón kívüli minden szavát nagy kezdőbetűvel írni, a horvát Jutarnji list nevű lap esetében a horvát írásmódot követve a második szó kisbetűvel kezdődik.) Mivel a grexit és a brexit a legnagyobb jóindulattal sem tekinthető tulajdonnévnek, magyar szövegben írjuk őket kis kezdőbetűvel!
A fent említett, 2012 februárjában megjelentetett tanulmány egyébként ötven százalékra taksálta annak esélyét, hogy Görögország másfél éven belül kilép a valutaunióból. Az év júliusában a szakértők már kilencvenszázalékos esélyt adtak egy 2014-ig bekövetkező grexitnek – és nem lett igazuk. A brexittel kapcsolatban legalább ekkora a bizonytalanság, úgyhogy legalább az írásmódja legyen egyértelmű.
Balra dől vagy jobbra?
Mi köze van egymáshoz Molière-nek, Thomas de Maizière-nek és Arsène Wengernek?
HÉV helyett hamarosan hévre szállhatunk
Az egyik mellett a szokás, a másik mellett a logikusság és a praktikum szól.
Nem robot a miniszter, avagy mire jó a mozgószabály?
Érthető, hogy dühös pedagógusok tüntetése idején sokszor csuklik a tárcavezető. De vajon a buszsofőr miért?
A magyar rokonszenves vagy a külföldi szimpatikus? – Nyelvész a piacon
Terítékre kerül a rokonszenves, az ellenszenves, a szimpatikus, az antipatikus, az unszimpatikus és a szimpi.
Nevezzük nevén a párizsi merénylőt!
A latin betűs nevek témája gyakorlóterep ahhoz képest, ami az idegen ábécés nyelvek személyneveinél vár minket.
Soros „magyarabb”, mint Simonyi?
Andy Vajna filmügyi kormánybiztos neve változásának apropójából körüljárjuk a névhasználat témáját.
Hibás-e a Magyar Úszó Szövetség?
Nemzetközi Úszószövetség és Magyar Úszó Szövetség – eltérő az írásmódjuk, de így mindkettő helyes. Fordítva már nem.
Migráns, gyoda, pöcs és a rettegett g-szó
A kifejezések, amelyek szerintünk leginkább meghatározták a 2015-ös évet. Szubjektív és szókimondó lista.
Mit kívánjunk az ünnepekre?
Karácsonykor a vágyott ajándék nem a legújabb iPhone, hanem az Úr eljövetele. Noha ez ünnep jelentősége nem kicsi, a kezdőbetűje igen.
Mourinhót vagy Mourinhot rúgták ki?
Erre a kérdésre azok adnak jó választ, akik nagyon otthon vannak a helyesírási kérdésekben, illetve akik nemigen ismerik a szabályokat.
Nem lehet kapni normand fenyőt
Mégpedig egyszerűen azért, mert nincs ilyen fa. Hogy nevezik akkor?
Senkit sem zavar a kínos kormánybaki – Info vagy infó?
Érthetetlen, miért nem tűnik fel senkinek, hogy hibás a heti kormányzati tájékoztató neve.
Mint a mesében: okoskenyér és jól nevelt hurrikán
Nevezzük, hívjuk, névre hallgató, névre keresztelt – Hogyan használjuk őket?
Kidobófiúkkal az embercsempészek ellen?
Sok hírportálon, sőt újságokban is ez olvasható – de persze nem így gondolták. Parti őrség vagy partiőrség?
Hogy hívják a japán miniszterelnököt? – Csatangolás a japán nevek átírásának útvesztőjében
A japán a vezetéknév és utónév sorrendjét illetően rokonlélek velünk. S ha már biztosak vagyunk a helyes sorrendben, találnunk kell jó átírási formát.
Milyen orosz repülőgép zuhant le?
Majdnem mindenki hibásan mondja. Rendet vágunk a repülőgépmárkák kiejtésében.
Szómágia: a határkerítés, amely nem kerítés
Az osztrákoknak köszönhetően remek példát láthattuk arra, hogyan erőszakolja meg a nyelvet a politika.
Magyar szavak, amelyektől mindenki fél
Hogy mondjuk a csuklik, a siklik, az ízlik igét felszólító módban?
A kormányfő, akinek négy neve van
Alexisz Ciprasz, Aléxisz Cíprasz, Alekszisz Ciprasz, Alexis Tsipras – miért írják ennyiféleképpen Görögország miniszterelnökének nevét, és melyik a helyes?
