Migráns, gyoda, pöcs és a rettegett g-szó

Íme a kifejezések, amelyek szerintünk leginkább meghatározták ezt az évet. Szubjektív és szókimondó lista.

A 2015-ös esztendő közéletét leginkább meghatározó kifejezésekből válogattunk. Természetesen a migráns nem maradhatott ki, de a jelenséghez kapcsolódó számtalan új és felkapott szó mindegyikét nem tárgyaljuk, mert akkor igen egysíkú lenne az összeállítás. Így jutott még hely egyebek mellett a sportnak és a verbális lövöldözésnek is.

Mit kívánjunk az ünnepekre?
Karácsonykor a vágyott ajándék nem a legújabb iPhone, hanem az Úr eljövetele. Noha ez ünnep jelentősége nem kicsi, a kezdőbetűje igen.

Mourinhót vagy Mourinhot rúgták ki?
Erre a kérdésre azok adnak jó választ, akik nagyon otthon vannak a helyesírási kérdésekben, illetve akik nemigen ismerik a szabályokat.

Nem lehet kapni normand fenyőt
Mégpedig egyszerűen azért, mert nincs ilyen fa. Hogy nevezik akkor?

Senkit sem zavar a kínos kormánybaki – Info vagy infó?
Érthetetlen, miért nem tűnik fel senkinek, hogy hibás a heti kormányzati tájékoztató neve.

Mint a mesében: okoskenyér és jól nevelt hurrikán
Nevezzük, hívjuk, névre hallgató, névre keresztelt – Hogyan használjuk őket?

Kidobófiúkkal az embercsempészek ellen?
Sok hírportálon, sőt újságokban is ez olvasható – de persze nem így gondolták. Parti őrség vagy partiőrség?

Hogy hívják a japán miniszterelnököt? – Csatangolás a japán nevek átírásának útvesztőjében
A japán a vezetéknév és utónév sorrendjét illetően rokonlélek velünk. S ha már biztosak vagyunk a helyes sorrendben, találnunk kell jó átírási formát.

Milyen orosz repülőgép zuhant le?
Majdnem mindenki hibásan mondja. Rendet vágunk a repülőgépmárkák kiejtésében.

Szómágia: a határkerítés, amely nem kerítés
Az osztrákoknak köszönhetően remek példát láthattuk arra, hogyan erőszakolja meg a nyelvet a politika.

Magyar szavak, amelyektől mindenki fél
Hogy mondjuk a csuklik, a siklik, az ízlik igét felszólító módban?

A kormányfő, akinek négy neve van
Alexisz Ciprasz, Aléxisz Cíprasz, Alekszisz Ciprasz, Alexis Tsipras – miért írják ennyiféleképpen Görögország miniszterelnökének nevét, és melyik a helyes?

Már a jelenség mibenlétéről is éles, politikai töltetű viták bontakoztak ki. Az egyik végletes álláspont szerint minden bevándorló potenciális terrorista, a túlvégen pedig úgy látják, hogy az eritreaiak és a bangladesiek is a szír háború elől menekülnek. A menekült és a gazdasági bevándorló szó használata politikai állásfoglalást is kifejezhet, ráadásul az sem világos, hogy menekültnek tekinthető-e egy olyan ember, aki háborús övezetből jött el, de közben átvándorolt több biztonságos országon is. Ezért kézenfekvő a semleges migráns szó használata. Habár még ezzel kapcsolatban is megfigyelhető egyfajta szembenállás: egyesek állítják, hogy a kifejezés sértő a háború elől menekülőkre nézve, mások szerint a menekültek és a gazdasági bevándorlók egyaránt migránsok, mondhatni a migránsok halmazának részhalmazai. A szótárak az utóbbi tábort igazolják. Az Osiris Kiadó által megjelentetett Idegen szavak szótára így határozza meg a migráns szó jelentését: „Gazdasági vagy társadalmi területről a másikra elvándorló személy”. A migrációról az Akadémiai Kiadó-féle Idegen szavak és kifejezések szótárában ez olvasható: „Vándorlás, helyváltoztatás; Elvándorlás, elköltözés, a lakosság tömeges lakóhely-változtatása egy országon belül, illetve áttelepülése egyik országból a másikba”. Azaz a migráns tökéletes gyurmaszó, amelyet az állásfoglalás réme nélkül lehet használni.

Az egyik legfényesebb karriert vitathatatlanul a gyors telepítésű drótakadály kifejezés rövidített változata, a gyoda futotta be, hiszen a szakzsargonból kilépve egykettőre széles körben elfogadott, mindennapos szóvá vált. A gyoda és a határkerítés nem ugyanaz: utóbbi három-négy méter magas kerítés, tetején szögesdróttal, a gyoda ennél kisebb, másfél-két méteres, pengés dróthengerekből álló konstrukció. A céljára utal a neve: gyors telepíthetősége révén szinte azonnali megoldást kínált a határ műszaki lezárására a „végleges” kerítés elkészültéig.

(Megjegyzés: Csak a kisbetűs írásmód helyes. Nem GYODA, mert nem betűszó, hanem mozaikszó, és pláne nem Gyoda, mert nem tulajdonnév.)

Ami hosszú éveken keresztül sok ezer utas számára jelent majd könnyebbséget, az 2015-ben hónapokon át sok ezer autós életét keserítette meg. A budai fonódó villamoshálózat már évek óta napirenden van, de csak a mögöttünk hagyott esztendőben vált kézzelfoghatóvá, bár egyelőre csak a – Széll Kálmán tér átépítésével együtt járó – munkálatok révén. A fővárosi autósok valószínűleg e kifejezés kapcsán fogalmazták meg a legcifrább mondatokat.

(Megjegyzés: Fonódó villamoshálózat van, fonódó projekt nincs, hiszen nem a projekt fonódik. Ha a fonódó villamoshálózattal kapcsolatos projektről van szó, akkor – bármily csúnyán néz is ki – jelentéssűrítő összetételt kell alkalmaznunk: fonódóprojekt.)

Nem lehet kihagyni a gyűjteményből ezt a szimbólummá vált szót. Miután Simicska Lajos ezzel a jelzővel illette Orbán Viktor miniszterelnököt, g-napként is emlegetik február 6-át, amikor a kettejük közt kirobbant konfliktus új szakaszba lépett. A Nyelv és Tudomány azt írta, hogy „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára egyértelműnek tartja a geci eredetét: »a Gergely személynév Geci becéző változatából vált közszóvá«”. Ma már nem tudni, mi okozta a jelentésváltozást, mindenesetre nem egyedi esettel állunk szemben: a cikk a szótárra hivatkozva megemlíti, hogy a jancsi szót a hímvesszőre használják. Utóbbi jelentéssel bír egyébként a rudi is – nem sok hiányzott ahhoz, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat a termék indulásakor lecserélje a Túró Rudi elnevezést, sőt a Hírlapkiadó Vállalat reklámcsoportjának első embere erkölcstelennek minősítette a nevet, és megtagadta a közzétételét az újságjaikban. Ott van még a Matyi név, amelynek igévé képzett alakja szintén szexuális jelentéssel bír. A Nyelv és Tudomány fent említett cikke hoz egy külföldi példát is: az orosz Malafej személynévből származó malafejka ugyanazt jelenti, mint a Gergely becézett formájából született kifejezés. Az angolban is számtalan példát találunk a személynévből kifejlődött negatív jelentésű szavakra: a john jelenthet prostituáltak szolgáltatásait igénybe vevő férfit, illetve – Sir John Harringtonra, a vízöblítéses vécé feltalálójára utalva – vécét is. A roger a közösülés egyik vulgáris igéje, s nincs roger – a Richard becézett alakjából eredő – dick nélkül, amely hímvesszőt jelent. A jack szó pedig sok egyéb mellett a tripperre is utalhat – az AC/DC The Jack című száma például egy a zenekart végigfertőző rajongóról szól. Gergelyként jó látni, hogy nem csak a Gergely név van ilyen kitüntetett helyzetben.

Ez már nem káromkodás, hanem a pedagógus-önértékelési csoportok rövidítése. Az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának szakmai vezetője, Maus Pál a közszolgálati televízió Híradójában azt nyilatkozta, hogy ilyen típusú csoportok már korábban is működtek, csak akkor belső ellenőrzési csoportnak nevezték őket. Most hangsúlyozni szerették volna az önértékelés súlyát, ezért változtattak az elnevezésen. Hiába a röhejes rövidítés, a vezető nem lát okot az átnevezésre. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, akinek eszébe jutott a kilencvenes évek elején alakult a Lakás- és Otthonnélküli Fiatalok Akció Szövetsége, bár annak provokatív céllal választottak ilyen nevet.

„Nix ugribugri, végigdolgozzuk a hátralévő három évet” – szólt Orbán Viktor emlékezetes jelszava a tapolcai időközi országgyűlési választás előtt. A kormányfő Moldova György 1986-ban megjelent A pénz szaga – Riport a kamionsofőrökről című könyvének egyik anekdotájából kölcsönözte a kifejezést. „A kamionos felszedett egy nőt, akitől nemcsak csókokat kapott, hanem egy bizonyosfajta bogarat is, mely egyáltalán nem magas, hanem inkább lapos egy kicsit. A kamionos bemegy a patikába gyógyszerért, a patikus nem érti pontosan, hogy miről van szó, ezért bolhaport ajánl, de a kamionos csak rázza a fejét. – Nicht ugri-bugri, hanem langsam spazieren!”

(Megjegyzés: Bár a Moldova-féle szövegben a nicht szó szerepel, Orbán Viktor ennek – gyakran használt – tréfás, kifordított változatát használta, tehát a tapolcai idézet nixszel helyes. Az ugribugri pedig egybeírandó.)

Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy sok országban azt sem tudják, mi fán terem a pótselejtező, a magyar futballválogatottnak viszont hosszú-hosszú ideje az elérhető álmot jelenti. Más kérdés, hogy általában még ezt sem értük el, s ha mégis, utólag azt kívántuk, inkább ne lett volna hozzánk kegyes a sors. A jugoszlávoktól 1997-ben kapott egy-hetes és öt-nullás verés sokáig sajgott. Közel két évtized kellett, hogy a pótselejtező szó ne csak az álmokban, esélylatolgatásokban szerepeljen. A kifejezéshez ma már kifejezetten pozitív érzések kapcsolódnak, annyira, hogy a közvélemény tekintélyes része úgy gondolja: jobb, hogy a válogatott pótvizsgára kényszerült, és két szép győzelem eredményeképpen jutott ki az Európa-bajnokságra, mint ha a felejthető csoportteljesítmény végén legjobb harmadikként csusszant volna ki Franciaországba.

(Megjegyzés: A szövegszerkesztő programok zöme nem ismeri a szót, ettől természetesen még helyes.)

Az előttünk álló esztendőben bizonyára sokat fogjuk használni a csok szót, amely már létezik egy ideje – a családok otthonteremtési kedvezménye kifejezés rövidítése, leánykori neve szocpol –, de a háromgyermekeseknek beígért tízmillió forintos kedvezmény miatt valószínűleg az eddiginél többet fogunk beszélni róla. Jó helyre esélyes a megvalósíthatósági tanulmány az olimpiával, esetleg a 2017-es vizes világbajnoksággal összefüggésben. A migrációval kapcsolatban nyilván sok, korábban ritkábban használt szó mindennapossá válik – ezek egyike lehet a kitoloncolás –, és újak is megjelenhetnek. A témával kapcsolatos összeurópai vitában teret nyerhet a biztonságos tér – angolul safe space – fogalma. A biztonságos tér eredetileg gyűlölet- és megkülönböztetésmentes környezetet jelentett, elsősorban az oktatásban, de a csúcsra járatott polkorrektkedés és a mimózaság miatt ma már olyan közeget takar, ahol nincs helye kritikának, ellenvéleménynek, mert az sértheti a meghatározott kör tagjait. Szép új világ, 2016.